Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-380. A közgazdasági bizottság jelentése, „Isztria vámkülzetének és Dalmatiának az osztrák-magyar általános vámterületbe vonásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

236 380. szám. Hogy az átmenet pénzügyi hátrányai elhárittassanak, gondoskodni kell arról, hogy a vámköteles árúk, melyek a megszüntetés időpontja előtt a megszüntetendő vámkülzetekben könnyű szerrel felhalmoztatnak, vámfizetés nélkül az osztrák-magyar vámterületbe be ne vi tettethess ének. E czél elérése szempontjából e törvényjavaslat, azon oknál fogva, mert Istria és Dalmátia területe sokkal terjedelmesebb, hogy sem a vám- és adóköteles tárgyaknak egyszerű bejelentése és összeírása a pénzügyi károsodás elkerülésére elegendő lenne, Istria és Dalmátia kettős vámhatárát ideiglenesen, azaz mindaddig, mig az árú - felhalmozódás és a vám-illeték kikerülésének lehetősége meg nem szűnt, fentartani rendeli. Ezen vámhatárok egyike Istria és Dalmátia partjai mentén húzódik a külföldről jövő árúk ellen, a másik pedig a monarchia általános vámterületének eddigi határával azonos, az ezen külzetekbó'l jövő árúk ellen. Eltérést képez Bosnia és Herczegovina, mert ezen tartományok és a nevezett külön vámterület közt a forgalom szabadsága azonnal hatályba lép, de úgy, hogy az utóbb megjelölt vámvonal a Bosnia és Herczegovinából jövő árúk ellen is alkalmaztatik. A bizottság a törvényjavaslat ezen intézkedését helyesli és azon nézetben van, hogy azon átmeneti intézkedés a dolog természetéből foly, s igy legalkalmasabb arra, hogy az átmenet nehézségein jelentékenyen könnyitsen. Reményli a bizottság, hogy a kormány a kettó's vámhatárt kelleténél túl fentartani nem fogja s igy nem tesz kifogást az ellen, hogy a végintézkedést a kormány rendeleti utón foganatosítsa. Hogy pedig jelesen Dalmátia és Bosnia és Herczegovina közt a vámhatár e szerint teljesen megszűnik, azt, eltekintve azoktól, miket e részben egy másik törvényjavaslat tárgyalásánál indokként felhozni lehet, a bizottság szükségszerűnek tartja egyfelől Dalmátia fekvése és érdekei szempontjából annyival inkább, mert Trieszt és Fiume kiváló okoknál fogva még meghagyatik kivételes helyzetében, de másfelől azért is, mert a nevezett tartományok közt ezzel megnyitott szabad forgalom közgazdasági előnyeit, semminemű pénzügyi hátrány nem csökkenti. Ezek azon indokok, melyek mellett a bizottság a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A részletek tárgyalásának folyamán a következő módosításokat fogadta el a bizottság: A czímben „vámterületbe vonásáról" helyett „vám- és kereskedelmi területbe olvasztásáról" teendő', mert az 1878: XX. t. ez. által használt kifejezésnek ez felel meg. Az 1. §. zárjel közé foglalt e szavait (a quarnerói szigetekkel együtt) a bizottság azon oknál fogva, mert ezek Istria vámkülzetében már bennértetnek, kihagyását, a 3-ik sorban e szavak helyett pedig „vámterületbe vonatik" egyezőn a czímben tett módosítással, „vám- és kereskedelmi területbe olvasztatoak" szavak beillesztését hozza javaslatba. A 2. §-ra megjegyzi a bizottság, hogy Istriába már eddig is vámmentes a bevitel s igy ezen őrgrófságnak felemlítése itt felesleges. A 3. §. első sorából e szó: „ideiglenesen" kiveendő s a második sor e szava után „bevitelénél" helyezendő el. Ugyanezen §. 2-ik pontja utolsó sorában „megfizetése" helyett „már megtörtént lefizetése" teendő. A bizottság kéri a t. házat, méltóztassék e törvényjavaslatot általánosságban és a fennebbiek szerint módosított részleteiben elfogadni. Budapesten, 1879. november hó 12-én. Baross Gábor s. k., bizottsági előadó Falk Miksa s. k., bizottsági elnök.