Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-378. A közgazdasági bizottság jelentése, „a Bosznia és Herczegovinával való közös vámegyesület létesitéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

378. szára. 223 előnynyel lehet, mint a velünk kereskedelmi- és vámközösségben álló másik államfélnek: közgazdasági szempontból a vám-és kereskedelmi kapcsolatnak e két tartománynyal létesitését ellenezni alig lehet. A törvényjavaslat azon intézkedését tehát, mely szerint Bosznia és Herczegovina a már létező általános vám- és kereskedelmi területbe bevonatik és ez által ama két tartomány a monarchia két államával a szabad kereskedelmi és ipari forgalom biztosítása mellett egy vám- és kereskedelmi területté alakittatik, a bizottság közgazdasági szempontból helyesli és a maga részéről ahoz hozzájárul. És a bizottság t. ház! azon emiitett czél érvényesítésére kitűzött időt és határnapot sem ellenezhette; mert ha csakugyan megfelelő azon alak, mely e törvényjavaslatban ajánltatik, úgy nincs ok, mely miatt az ily irányú megoldást halogatni kellene. A mi a vám- és kereskedelmi kapcsolat létesítésének módozatait illeti, azok egyfelől a közigazgatás, másfelől a vámkezelés és az ezzel kapcsolatos pénzügyi kérdéssel függnek egybe. Általában a törvényjavaslatban érvényesült az, hogy az 1878: XX. és XXI. t. ez. alapján ama két tartomány közgazdasági igazgatására, a monarchia két államának kormányai egyenlő befolyást gyakoroljanak. A vám-és kereskedelmi kapcsolat alapja a közösség, mely az 1878: XX. és XXI. t. cz.-ben foglaltatik és természetes, hogy a hatáskör és teendők is ezen törvények hasonmásai; eltérés csak ott engedtetik meg, hol azt a két tartomány speciális viszonyai megkövetelik. Ép úgy egyenlő és a kölcsönös megállapodásokra utalók azon intézkedések, melyek a só- és dohány-egyedárúságra vonatkoznak. A midőn tehát ezen törvényjavaslat a már létező törvények keretében mozog, e mellett semmi irányban sem praejudicál a t. ház ama határozatának, melyet e tartományok közigazgatása iránt alkotandó lészen. Továbbá intézkedik e törvényjavaslat az iránt, hogy a ezukor, sör és szesz után fizetendő fogyasztási adók a két állam területén eddig alkotott és jövőben alkotandó törvények és szabályokkal egyezőn kezeltessenek, valamint általában érvényesekül ismeri el a már emiitett XX-ik t. ez. egyes, a közösségből kifolyó intézkedéseit. E mellett az átmenet is nyer szabályozást. És e szempontból legczélszerűbbnek tartja a bizottság a törvényjavaslat által ajánlott módozatot. Ugyanis, hogy az ezen két tartomány területén felhalmozódott árúk a vámdíj kikerülésével a közös vám- és kereskedelmi területre be ne juthassanak, és az ez által keletkező pénzügyi megkárosításnak eleje vétethessék, a törvényjavaslat 15. §-a elrendeli, hogy 1880. január 1-től, mint a vámkapcsolat tényleges létesítése napjától a Bosznia és Herczegovinából a közös vámterület többi részeibe irányuló bevitelnél (kivéve a Dalmátiába való bevitelt, a melyről egy más törvényjavaslatnál fejezte ki a bizottság nézetét), ideiglenesen a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzetek irányában érrényes vámtételek alkalmaztassanak, ha csak szabályszerű vámokmányokkal ki nem mutattatik, hogy a bevitelre szánt árúért vámdíj már lefizettetett. Ez okból, mit a fennt megjelölt czél tekintetében bővebben indokolni valóban nem kell, Bosznia és Herczegovinával szemben addig is, mig a rendes forgalmi helyzet létre nem jő, a vámhatár fenntartatnék. Ha éhez hozzá vesszük, hogy a dolog természetéből folyó kivételek biztositvák, és ez intézkedés által a két állam területéből Bosznia és Herczegovinába irányuló bevitel és forgalom nem gátoltatik, a törvényjavaslatnak a vámkapcsolat létesítésére vonatkozó rendelkezéseitől a hozzájárulást megtagadni nem lehetett. Mielőtt a részletekre térne át a bizottság, szükségesnek látszik, nem a részleteknél, hová ezen megjegyzés tulajdonképen tartoznék, de már e helytt két dologra hivni„fel a t. ház figyelmét.