Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 19 81. §. A csődbiztos rendelkezései ellen az érdekeltek előterjesztéssel élhetnek, mely felett a csődbíróság határoz. A csődbíróság határozata ellen, minden további jogorvoslat kizárásával, felfolyamodásnak van helye a másodbirósághoz. MÁSODIK FEJEZET. Csödnyitás. 82. §. A csőd azonnal megnyitandó, ha valaki vagyonhiány miatt a csődnyitást maga kéri. 83. §. Ha az örököstársak, vagy az örökséghez igényt tartók közül a csőd elrendelését csak egy vagy több kéri, a csőd a többiek meghailgatása nélkül csak akkor rendelhető el, ha a vagyonhiány hitelt érdemlőleg igazoltatik. Ily igazolás hiányában a csődnyitási kérvényre tárgyalási határnap tűzendő ki, melyre az összes érdekeltek megidézendők. 84. §. Ha a csődnyitás valamelyik hitelező részéről kellően igazolt követelés alapján oly adós ellen kéretik, ki megszökött vagy elrejtőzik, feltéve, hogy a vagyonhiány alaposan vélelmezhető s hogy a csődnyitás elhalasztása valószínűleg a hitelezők kárával járna, a biróság a csődnyitási kérvény tárgyalására határnapot tűz ki s az adós részére a hírlapi idézés mellőzésével gondnokot nevez ki. 85. §. ' Ha a csődnyitást kellően igazolt követelés alapján egy vagy több hitelező kéri, s a vagyonhiái^t valószínűvé teszi, a biróság legfelebb harmad napra tárgyalást tűz ki, s arra az adóst oly meghagyással idézi meg, hogy vagy a csődöt kérő hitelezőket biztosítsa, vagy fizetési képességét a cselekvő és szenvedő állapot előterjesztésével igazolja. A mennyiben az adós az érintett meghagyásnak eleget nem tesz, a csőd a kérelmezők szorgalmazására azonnal elrendelendő. A tárgyalás elhalasztásának azon hitelezők beleegyezésével van helye, kik a csődnyitást kérték. Fontos okokból a tárgyalást a biróság a hitelesők beleegyezése nélkül is elhalaszthatja. Ha a biróság a csődnyitási kérvényt nyilván alaptalannak találja, azt tárgyalás elrendelése nélkül visszautasithatja. 86. §. A biróság a csődnyitási kérelem felett minden esetben indokolt végzés által határoz s határozatát az érdekelteknek kézbesitteti. Ha a kérelmet alaptalannak találja, elutasitólag határoz; ellenkezőleg a csődöt megnyitottnak nyilvánítja. A hozott határozat ellen a felfolyamodás, mely felfüggesztő hatálylyal nem bír, a kézbesítéstől számítandó három nap alatt nyújtandó be. Ha a csődnyitási határozatot a felsőbb biróság megváltoztatja, vagy feloldja, a foganatosított biztosítási intézkedések mindaddig hatályban maradnak, mig a csődnyitás kérdése jogérvényesen eldöntetik. 3*