Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-364. Tisza Kálmán inditványa, egy 21 tagu közigazgatási bizottság választása iránt - 1878-365. Törvényjavaslat a Szörény megyei ideiglenes közigazgatási rendszernek három évre való fentartásáról szóló 1877. évi IV. törvényczikk hatályának további három évre való kiterjesztése iránt

365. szára. 197 Melléklet a 365. számú irományhoz. Indokolás, „a Szörény megyei ideiglenes közigazgatási rendszernek három évre való fentartása iránt alkotott 1877. évi IV. törvényczikk hatályának további három évre való kiterjesztéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1877. évi IV. t. ez. értelmében Szörény megyének külön önálló törvényhatósággá való szervezése három évre elhalasztatván, felhatalmaztattam, hogy Szörény megyét ezen három évre, a jó közigazgatás igényeinek megfelelőleg úgy rendezzem, hogy ezen ideiglenes szervezet, a régi állapotból a végleges szervezetre helyes átmenetet képezzen. Ezen törvény alapján Szörény megye ideiglenes új szervezésének eszközlésére a kellő intézkedések megtétetvén, az 1870 : XLII. t. ez. 57. §-ában elősorolt tisztviselői állomások, minthogy azokra alkalmas egyének a megyében nem találtattak, legnagyobb részben az ország más törvényhatóságaiból kiszemelt, a kellő nyelvismerettel biró alkalmas egyénekkel töltettek be. A tisztikar megalakítása után az ezredközségi képviselőkkel, kik az 1870 : XLII-ik t. ez. 91. §-ában felsorolt közgyűlési teendők teljesitésére, az 1873-ik évi XXVIII. t. ez. 10. §-a szerint hivatva vannak, az alakuló megyei közgyűlés 1877. évi június hó 1-én megtartatott. Ezen közgyűlés, a közigazgatási bizottságnak választás alá eső 10 tagja közül 5 tagot a megye bizottságát képező ezredközségi képviselők közül megválasztván, a másik 5 tagot pedig a királyi biztos kinevezvén, ekként 1877. év augusztus hó 3-ik napján a közigazgatási bizottság is megalakult. A fentebb emiitett alakuló megyei közgyűlés az 1870-dik évi XLII. törvényczikk 91 -ik §-ának Szörény megyében az ideiglenesség alatt is érvényesíthetett pontjaihoz képest tervezetet dolgozott ki: a) a megyének szolgabírói járásokra osztásáról; ' 6) a tisztikar, a segéd, kezelő és szolgaszemélyzet létszámáról, hatásköréről, a munka felosztásáról, a fizetések mennyiségéről, a napidíjak fokozatáról; c) az árvaszék szervezéséről és az árvaügyeknek a törvényszéktől átvételéről; mely munkálatok általam jóváhagyatván, életbe léptettettek.