Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 155 184—189. §§. A javaslat 184—189. §-ai a felosztási terv elintézésének, s magának a felosztás keresztülvitelének módozatait állapítják meg. Ez intézkedések nemcsak szerkezetük egyszerűségénél fogva, hanem azért is, mert nem elveket, hanem instructiv szabályokat foglalnak magukban, a részletes indokolást feleslegessé teszik, s néhány megjegyzés által teljesen kiegészithetök. Miután a javaslat 181. §-a a felosztási terv készítését a tömeggondnoknak teszi kötelességévé, a kellő formalitások kiegészítéséül szükséges volt megállapítani, hogy a terv két példányban szerkesztessék, s necsak a tömeggondnok, hanem a választmány tagjai által is aláirassék. A választmánynak a javaslat 109. §-a szerint egyik főkötelessége a tömeggondnokot működésében támogatni s ennek ügykezelését ellenőrizni', a miből önként következik, hogy a tömeggondnok a hatáskörébe eső minden fontosabb teendőnél a választmány közreműködését igénybe venni tartozik, s mert a tömeg felosztása, illetőleg az ezt czélzó terv elkészítése minden kétségen felül a fontosabb teendők közé tartozik, — igen természetes, hogy annál a választmány közreműködését mellőzni nem lehet. A javaslat 182. és 183. §§-ai a felosztási terv mikénti készítésére nézve kimerítő utasítást tartalmaznak ugyan; mindazonáltal az autonómiának nem igazolható kiterjesztése lenne, ha a törvény a felosztási tervnél a szükséges felülvizsgálatot mellőzné, s a felosztást minden megszorítás nélkül a tömeggondnok és a választmány kezeibe tenné. Ugyanazért tekintettel arra, hogy a javaslat szerint a közvetítői szerep a csődbiztost illeti, ki a reá ruházott hatáskörön belől a bíróságot helyettesíti, — a felosztási tervnek megvizsgálása ennek feladatát képezi, ki a terv elintézésénél egyedül arra tartozik tekintettel lenni, hogy az megfelel-e a törvény kellékeinek vagy sem; s éhez képest a bemutatott tervet vagy jóváhagyja vagy kiigazítás végett a tömeggondnoknak visszaadja; magától értetvén, hogy a csődbiztos e részbeni intézkedése ellen, mely érdemleges természettel nem bír, jogorvoslatnak helye nem lehet. A csődbiztos jóváhagyásával azonban a felosztási terv elintézettnek még nem tekinthető, mert a javaslat a csődhitelezőknek e tekintetben kellő befolyást biztosit, midőn azokat a terv elleni észrevételekre jogositja fel. Az e részbeni eljárást szabályozzák a javaslat 185. és 186. §§-ai, melyek míg egyrészről kellő módot nyújtanak a hitelezőknek észrevételeik érvényesítésére, másrészről a felosztási terv lehető gyors elintézését, tehát a felosztás tényleges végrehajtását biztosítják. Ez utóbbit czélozza azon intézkedés, mely szerint az észrevételek beadására szolgáló határidő lehetőleg rövidre szabatik, s a tárgyalási határnap maximuma megállapíttatik ; ezt czélozza továbbá azon intézkedés, mely szerint a kellő időben beadott észrevételek figyelembe nem vehetők, ha a hitelező, kitől azok származnak, a tárgyalásnál meg nem jelenik. A kérdéses intézkedések mellett csak jóakarat és buzgalom kell az érdekeltek részéről arra nézve, hogy a felosztási terv az esetben is, ha ellene észrevételek adattak be, lehetőleg rövid idő alatt elintéztessék. A mi magát a felosztási terv elintézését illeti, e részben eltekintve attól, ha kifogások nem adattak be, két eset lehetséges; ugyanis a beadott kifogások a tárgyalás alkalmával barátságos úton vagy elintézhetők, vagy nem; az első esetben ép úgy, mintha kifogások nem adattak volna be, a felosztási terv végrehajtását mi sem gátolja, miért is a csődbiztos annak elintézéséül a tömeggondnokot a végrehajtásra utasítja, s e végből bizonyos határidőt tűz ki olyképen, hogy annak elteltével a tömeggondnok eljárásáról jelentést tenni tartozik; maga a végrehajtás akép történvén, hogy a kétségtelen követelésekre eső összegek az illető hitelezőknek kifizettetnek, a kétes követelések osztaléka pedig bírói letétbe helyeztetik, illetőleg gyümölcsözőleg elhelyeztetik. Egészen máskép áll a dolog akkor, ha a beadott észrevételek 20*