Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
360. szánt. 145 nagyobb lehetősége, e tekintetben fokozottabb elővigyázatot követel; de a fokoxottabb elővigyázat szüksége magát az eladás kizárását egyátalán nem indokolhatná. Ugyanazért a javaslat az ingatlanok eladását is megengedi; megfelelőleg azonban a fokozottabb elővigyázat szükségének, a javaslat az eladást általában csak rendkívüli körülmények közt, vagyis csak az esetben engedi meg, ha az eladást valamely nagyobb kár elhárítása végett rendkivüli körülmények szükségessé teszik. A javaslat tehát e tekintetben nem elégszik meg azzal, hogy az eladás a tömegnek javára szolgáljon; hanem világosan kívánja, hogy az eladás által valamely positiv nagyobb kár elhárítása czéloztassék. De ez esetben is a javaslat mint rendszerinti eladási módot, a végrehajtási árverést jelöli ki, melytől eltérésnek helye nem lehet. Azon állásnak, melyet a tömeggondnok és a csődválasztmány a vagyon tekintetében elfoglal, természetesen meg kell változni azon időponttal, melylyel a hitelezők közt a közösség tényleg constituáltnak tekinthető. Ez időpontot a felszámolási határnap képezi, melylyel a hitelezők, a részükre biztosított autonómiának megfelelőleg, a vagyon kezelését és érékesitését átveszik oly képen, hogy határozataikkal a birói közbenjárást rendszerint kizárják. A felszámolási határnap megtartásával tehát a hitelezők összessége válik azon fórummá, mely a vagyonkezelés és értékesítés tekintetében szabadon és önállóan rendelkezik. E szabad rendelkezési jognak egyik folyományát képezi a 157. §. azon intézkedése, mely szerint a hitelezők összesége a tömeggondnoknak és a választmánynak a Icezelésre, az értékesítésre, a számodásokra nézve külön utasitásokoí adhat, feltéve, hogy ezen utasítások azon jogkörnek, melyet maga a törvény kijelöl, nem praejudicálnak. A hitelezők e részbeni határozatai, egy e végre k-dön kitűzendő határnapon szótöbbséggel hozatnak olyképen, hogy nemcsak a már megállapított, hanem a felszámolás alatt lévő követelések is határozati joggal bírnak. Miután ugyanis a felszámolási eljárás hosszabb időt vehet igénybe; miután továbbá az is megtörténhetik, hogy a kérdéses határozat hozatala akkor válik szükségessé, midőn a bejelentett követelések közül még egy sem lelt megállapítva, helytelen volna a határozali képességet, a követelések megállapításához kötni. A hitelezőknek engedett azon jog, melynél fogva ezek a kezelés és értékesítés felett szabadon határozhatnak, illusoriussá válhatnék, ha az a 157. §. harmadik bekezdése által ki nem egészíttetnék. A hitelezőknek mód nyújtandó arra nézve, hogy a törvény által engedett jogaikat az esetben is gyakorolhassák, ha nekik erre a tömeggondnok vagy a csődválasztmány által alkalom nem nyujtatik. Ezt czélozza a 157. §. harmadik bekezdése, mely a bejelentett követelések negyedrészét képviselő hitelezőket arra jogosítja fel, hogy a választmánytól a hitelezők összehívását követelhessék mindazon ügyekben, melyek akár a választmány, akár az összhitelezők elhatározása alá tartoznak; a hitelezőknek tehát, ha saját érdekeik felett őrködni, ha a vagyonkezelés és értékesítésre kellő befolyást gyakorolni akarnak, erre a javaslat által elegendő mód adatik. Hogy a hitelezők a hanyag választmány ellen a csődbíróságnál panaszt emelhetnek, sőt esetleg a választmányt hivatalától is elmozdíthatják, a 157. §. utolsó előtti bekezdésének és a 111. §. intézkedésének összefüggéséből minden kétségen felül következik. 158. és 159. §. A tömeg tulajdonképeni értékesítése azon esetet kivéve, ha a közadós (224. §.) egyezségi ajánlattal lép fel, a felszámolási határnap megtartásával veszi kezdetét; mert habár a javaslat a tömeghez tartozó ingók és ingatlanok eladását kivételesen a felszámolási határnap eltelte előtt is megengedi, ez nem alterálja azon elvet, mely szerint a hitelezők összességét a tömeg értékesítésére döntő befolyás illeti, melyet ezek csakis a felszámolási határnap megtartása, vagyis az universitas creditorum constituálása után gyakorolhatnak. Magát a realisálás módját illetőleg, a javaslat 157. §-a a hitelezők összességének szabad kezet ád ugyan; mindamellett nem látszott feleslegesnek a most érintett szabad rendelkezési jog némi korlátozása, KÉPVU. IROMÁNY. 1878—81. X. KÖTET. 19
