Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 141 144—148. §§. Miután a javaslat rendszere szerint a fontosabb választások kivétel nélkül, a felszámolási határnap megtartása után történnek, szükséges volt azon hitelezőkre nézve, a kiknek követelései a felszámolásnál megtámadtattak, a választási jogosultság tekintetében intézkedni. A javaslat 144. §. e részbeni határozattal a csődbíróságot ruházta fel, mint a mely a vitáskérdések eldöntésére egyedül lehet hivatva. Mig azonban a javaslat e részben a biróság határozatát véglegesnek nem tekinti, másrészről az eljárás gyorsasága érdekében ki kellett zárnia azt, hogy a szavazati jog tárgyában hozott határozat a csődeljárás huzavonására alkalmat adhasson. A felszámolási eljárás, melyet a tervezet elfogadott, két részre osztható, t. i nem peresre és peresre; az elsőnél, miként ez a 133 — 143. §§. intézkedéseiből kitűnik, a birói határozat úgy a valódiság, mint az osztály tekintetében azért válik feleslegessé, mert a követelés sem az egyik, sem a másik irányában meg nem támadtatik, s mert annak ugy valódisága, mint rangsorozatára nézve az érdekeltek közt egyetértés keletkezik, melyet a javaslat a végrehajtható egyezség erejével ruház fel; ellenben a peres felszámolásnál, melynek akkor van helye, ha valamely követelés akár a valódiság, akár a rangsorozat tekintetében megtámadtatik, a birói határozat el nem kerülhető; itt is azonban felesleges lenne, eddigi eljárásunk példájára, a valódiság és a rangsorozat feletti határozást, a csődeljárás kiegészítő részének tekinteni; mert ha valamely követelés az érdekeltek részéről valódinak el nem ismertetik, a felett helyesen csak azon szabályok szerint hozathatik határozat, melyeket a peressé vált jogviszonyok érvényesítésére, a polgári peres eljárás kijelöl. Ezen, már az általános indokolásban jelzett rendszernek megfelelőleg, szerkesztettek a javaslat 145—151. §§-ai, melyek az e részben felmerülhető kérdések megoldásával foglalkoznak, s következő megjegyzések által egészíthetők ki: 1. A 145. §. az egymással szemben álló felek meghatározásával foglalkozván, ilyenekül azokat jelöli ki, kik a követelést a felszámolási tárgyalásnál megtámadták; ezek lehetnek a hitelezők a tömeggondnokkal együttesen, vagy mindegyik külön; ellenben a közadós magában véve mint fél, sohasem szerepelhet. E mellett a 145.. §. ugy a kereset, mint az eljárás nemét is meghatározza olyképen, hogy a peressé vált követelések minden esetben a 145. §. értelmében érvényesitendök, tekintet nélkül arra, hogy mily jogczímen alapulnak, s hogy különben mily eljárás alá tartoznak; magától értetvén, hogy azért, mert a követelés a törvénykezési eljárás szabályainak megfelelőleg érvényesítendő, annak jogi természetén változás nem történik. így például, ha a bejelentett váltókövetelés valódinak el nem ismertetik, s e miatt a 145. §. értelmében érvényesítendő, az materialis tekintetben megtartja azon előnyöket, melyekkel azt a törvény felruházza: miből önként következik, hogy a váltókövetelés ellen csőd esetében sem lehet oly kifogásokkal élni, melyeket a váltótörvény esetleg kizár. ( 2. Vannak igények, melyeknek megállapítása nem a biróságok, hanem valamely hatóság hatásköréhez tartozik, melyek tehát a peres eljárás tárgyát nem is képezhetik; az ily igények valódisága felett nem a rendes bíróságnak, hanem az illetékes hatóságnak kell határozni. Azonban habár az illetékes^hatóság jogkörét, a valódiság tekintetében csonkítani nem lehet, az osztály megállapítása minden esetben a csődbíróságnak tartandó fen; mert a felett a különben illetékes hatóság semmi esetben sem határozhat. 3. Nem elvi, hanem egyedül kezelési szabályokat tartalmaz a javaslat 147. §-a, mely a csődbiztos kötelességeit, szemben a peressé vált igényekkel állapítja meg. Arra nézve ugyanis, hogy a felek peressé vált igényeiket érvényesíthessék, illetőleg a már folyamatban volt pert folytathassák, szükséges, hogy becsatolt eredeti okmányaikat visszakapják, illetőleg, hogy a periratok a csődbírósághoz áttétessenek. Erről a javaslat 147. §-a szerint a csődbiztos köteles gondoskodni, kit erre szükség esetében a csődbíróság kötelezhet A jegyzőkönyvi kivonat, melynek