Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
114 3G0. S7Ám. sérése természetesen azon rendszertől van feltételezve, melyet a törvényhozás a csődeljárás szabályozásánál követ, s mert az egyszer elfogadott és megállapított rendszer csak következe* tésen keresztülvive vezethet a kívánt sikerhez, — igen természetes, miszerint a törvényhozásnak azon helyzetben kell lennie, hogy az elfogadott és megállapított rendszert gyakorlati alkalmazásban, illetőleg következményeiben megismerhesse. Az általános indokolásban már jeleztetett, hogy a javaslat szabályként a közönséges csődöt tárgyalva, mint kivételeket rendezi azon szabályokat, melyek a kereskedelmi csőd sajátszerű természete által feltételezvék. Megfelelőleg e rendszernek, a javaslat a közönséges csődre vonatkozó intézkedéseket akként állapítja meg, hogy azok nagyban és egészben a csődeljárás mindkét nemére egyenlően alkalmaztathassanak; mi egyebektől eltekintve, azon kétségtelen előnynyel bir, hogy az általános szabályok megállapítását nem nehezítik és nem korlátozzák azon tekintetek, melyeknek figyelembe vételét a kereskedelmi csőd sajátszerű természete követeli; mert kétségtelen tény az, hogy sokkal könnyebb a kellően rendezett általános szabályok mellett, a szükséges kivételeket megállapítani, mintha az eljárás kivételes természete vétetik kiindulási alapul, vagy ha a különbség a közönséges és a kereskedelmi csőd közt teljesen elejtetik. Az első esetben a törvény általános intézkedései — mint ezt a porosz csődtörvény mutatja — nélkülöznék a kellő elasticitást; az utóbbi esetben pedig nem igazolható módon azonosítanák a legkülönbözőbb természetű viszonyokat, mi a kitűzött czél elérését legalább is megnehezítené. A most érintett rendszeren belől s annak megfelelőié^ a javaslat: 1. lehető egyszerűséggel állapítja meg a csődnyitás eseteit, megtévén e tekintetben is azon különbséget, melyet a fizetési tehetlenség jelentősége a kereskedőknél követel. Sem a közönséges bukottakra, sem a kereskedőkre nem lehetne a csődnyitás tekintetében oly intézkedéseket felállítani, melyek a közadósnak most érintett mindkét nemére egyenlően és természetellenes erőszak nélkül alkalmazhatók volnának; mert habár áll az, hogy a forgalom növekedőfejlődésével sok esetben igen nehézzé válik a kereskedő és nemkereskedő közt a kellő különbséget megtenni, — annyi kétségtelen, hogy a kereskedő fizetési tehetlensége, a nemkereskedő fizetési tehetlenségével sem jelentőségében, sem következményeiben nem azonosítható. Alig képzelhető kereskedelmi ügylet, mely kereskedő által megkötve, egész sorát az ügyleteknek ne vonná maga után, melyek mindazon feltevésben keletkeznek, hogy kellő időben és helyen teljesíttetni fognak; e feltevésen alapszik a kereskedelmi forgalom, melynek éltető elemét a kitel és bizalom képezi. Ha a kereskedő fizetési kötelezettségének meg nem felel, ha azt kellő időben nem teljesiti, megszűnik jogosított közvetítője lenni a kereskedelmi ügyleteknek; mert a hitel és bizalom, melyen kereskedelmi létele alapszik, tőle elfordul] reá nézve egyetlen fizetés nem teljesítése, egyenlő a fizetési tehetlenséggel, mert nem ismeretlen mennyiségű vagyona, hanem hitele s azon bizalom, melylyel pontossága iránt viseltettek, tették őt a kereskedelmi forgalom jogosult tényezőjévé. Egészen máskép áll a dolog a nemkereskedőnél,, kinek fizetési tehetlenségét az egyik vagy másik fizetés nem teljesítéséből jogosan következtetni nem lehet; nála a fizetési tehetlenség a sző természetszerű értelmében veendő, mely a csődeljárás megindítására csak akkor szolgálhat indokul, ha az a vagyonhiánynyal egyenlő jelentőségűnek tekinthető, ha tehát a vagyon az összes tartozások fedezésére nem elegendő. Éhez járul még egy más, nem kevésbé fontos körülmény, és azon közvetlen összeköttetés, melyben az örökös tartományokkal állunk, s mely ép ugy, mint több anyagi intézkedésnél, a csődeljárásnál is lehetőleg egyenlő elvek felállítását javalja, ha azon anomáliát, melyet a csődnyitás eseteinek eltérő rendszerek alapján történt szabályozásával okvetlenül létesítenénk, elkerülni akarjuk. Hogy a csődnyitás eseteinek kellő szabályozása, magára a csődeljárás gyorsaságára lényeges .befolyással van, azt felesleges volna bővebben fejtegetni.