Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szára. 109 5. A mi a kamatokat, visszatérő fizetéseket, továbbá a p<r- és végrehajtási költségeket illeti, ezekre nézve nem látszott szükségesnek külön szabályokat felállítani; mert e követelések akkor is, ha személyes igényen alapulnak, elválaszthatlan tartozékát képezik magának a követelési jognak, tehát magával a tőkével egyenlő tekintet alá esnek. Ebből önként következik egyrészről, hogy a csőd alatt folyó és a három évnél nem régibb kamatok és évi járadékok magával a tőkével, illetőleg a joggal egyenlő elsőséget élveznek, együttesen elégíttetnek ki; másrészről, hogy a most érintett időn túl hátralékban lévő kamatok és évi járadékok csak az esetben nyerhetnek kielégítést, ha azon osztálybeli követelések, melyekkel maga a tőke egy cathegoriába tartozik, már mind kiegyenlittettek. 64. §. A 63. §-ban foglalt intézkedés kiegészítéséül a javaslat 64. §-a a hitelezőknek jogot ád azon kamatokhoz, melyek ezeket csődön kivül illetnék; egyúttal megállapítja, hogy a késedelmi kamatok, melyek a csődnyitás idejekor még nem folytak, ha más lejárati idő ki nem köttetett, a csödnyitás napjától számitandók. A javaslat ez intézkedésével egyrészről csatlakozik az ideigl. csődrendtartás 96. §-ában foglalt dispositióhoz, tehát egy jelenleg is érvényes intézkedést tart fenn hatályosságában; másrészről szakit azon felfogással, mely a csődeljárást a iuristitium egy nemének tekinti, s a csődnyitás tényével a kamatokhoz való igényt megszünteti. A késedelmi kamatok a csődnyitás idejekor vagy már folyni kezdettek vagy nem; az első esetben azok a 64. §. intézkedése alá esnek; az utóbbi esetben ellenben vagy van szerződésileg megállapitott lejárat vagy nincs; a megállapitott lejárat a csődnyitás által változást nem szenved, s mint kétoldalú szerződés mindkét félre nézve kötelező; ellenben ily megállapodás hiányában, miután a követelések a csődnyitás tényével érvényesíthetők lesznek; miután továbbá csődön kivül is a kamatok a kereset megindításával folyókká válnak, igen természetes, hogy azokat a csődnyitás napjától lehet és kell számítani. Ha sem kamatok ki nem köttettek, sem lejárati idő meg nem állapíttatott, a hitelező a kamatokat csőd esetében a dolog természete szerint azért nem követelheti, mert a csődnyitás ténye a hitelezők részére újabb jogok megszerzésére nézve jogczímül nem szolgálhat. 65. §. Megfelelőleg az eddigi törvényes intézkedéseknek, a javaslat a csődtömeg ellen nem engedi érvényesíttetni azon költségeket, melyek az egyes felekre nézve a bejelentési és felszámitási eljárásból keletkeznek, s melyeket a jelen javaslat a tömeg terhére már azért sem fogadhatna el, mert a bejelentéssel és felszámítással egybekötött eljárás oly formalitásokkal nem jár, melyek a felek részéről akár keresetet, akár képviseletet tennének szükségessé. A felszámolási határnapon, melyet a második rész a bejelentett követelések liquidálására kijelöl, mindenik fél személyesen megjelenhet, és képviselőre csak az esetben szorul, ha követelése valódinak el nem ismertetik; ez esetben a liquidationalis eljárásnak vége szakad, e fél egyszerűen perre utasiltatik, midőn azután igényét az általános eljárási szabályok szerint, tehát már nem a csödperben kell érvényesítenie. Hogy a tervezet 65. §-a a közadósnak élők közt vagy halál esetére tett ajándékozásaiból eredő igényeket, a tömeg elleni érvényesítéstől kizárja, egyrészről abban találja indokolását, hogy az ily igényeket az ideigl. csődrendtartás 25. §-a az ötödik, tehát oly osztályba sorozza, hol ezen igények száz eset közül legfelebb egyszer nyerhetnek kielégítést, mi a kizárással teljesen egyenlő; másrészről azon körülményben, hogy a javaslat a már tényleg végrehajtott ajándékozásokat is megtámadtatni engedi; a javaslat tehát önmagával jön ellenkezésbe, ha a közadós ajándékozási kötelezettségeiből eredő igényeket a tömeg ellen érvényesíttetni engedné. Hogy az ajándékozás mily alakban jött létre, a dolog természetén mit sem változtat, feltéve,