Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.
Irományszámok - 1878-342. Törvényjavaslat Martinschizza, Buccari, Portoré, Zengg és Carlopago szabad kikötőknek az osztrák-magyar általános vámterületbe vonásáról
300 342. szám. az első időben némileg érinteni fogja, a mennyiben némely fogyasztási czikkek a vámtarifa meghonositása következtében esetleg drágábbak lesznek, de ezen inkább alárendelt jelentőségű körülmény nem lehet ok arra, hogy a bekebelezéssel járó előnyök és főkép a bekebelezéssel járó szabadabb mozgalom a belfölddel továbbra is az eddigi nehézkes vámeljárás által akadályozva legyen. A mi már most az emiitett kiűzetek bevonásának módozatait illeti, ezek a különböző viszonyok szerint különbözően fognak keresztül vitetni. Elvül szolgál az: hogy valamennyi külzetben 1880. január elsejével a magyar-osztrák vámtarifa és az osztrák-magyar általános vámterületben alkalmazott czukor-, sör- és pálinka-adó életbe lépjen, azaz, ezen időtől kezdve külföldi árúk ezen tarifa értelmében fizessék meg a vámot, és az eddigi vámkülzetekben fogyaztás alá kerülő czukor, sör és pálinka a nálunk érvényes megadóztatás alá essék. Ezen elv keresztülvitele végett szükr.éges, hogy az 1880. január 1-je előtt e küizetekbeu összehalmozódott vámköteles árúk és adó alá eső czukor, szesz és sör tényleg a vám és az adók fizetése alá vonhatók is legyenek. Kisebb területeken ezen vámfizetés tényleges utánfizetés utján eszközölhető, nagyobb területeken azonban az utánfizetés keresztül nem vihető. Az említeti magyar szabad kikötőkben ép úgy, mint Bródy vámkülzetében az utánfizetés fog alkalmazásba vétetni, holott Dalmatia és Isztriában a vámfizetés mikép eszközlése más után fog eléretni. Az utánfizetés feltételezi azt, hogy az illető vámkülzetben létező minden vám- és adóköteles árú, bizonyos idő alatt a vámközegeknél bejelentessék és rendes vámozás alá vétessék. Ezen idő a magyar kikötőkben akként állapíttatott meg, hogy 1879. deczember utolsó hetében történjék a bejelentés és január elsejével a megvámozás. Bródy városában, tekintettel arra, hogy ott sokkal több árú halmozódik össze, mint az említett magyar városokban, ezen eljárásra egy egész hónap, és pedig 1880. január elsejétől kezdve fog alkalmazásba vétetni. Az eredmény miad a két esetben ugyanaz. Mindkét esetben január elsejével esedékes a vám, csak a bejelentés módozatai és az eljárás időpontja esik egy helyütt, — a magyar kikötőkben — január elseje elé, holott Bródyban január elseje után. Előny sem az egyik, sem a másik félnek nem nyujtatik, ha csak nem tekintetik előnynek az, hogy a magyar kikötők már január elsejével túlesnek minden faggatáson, és igy a vámeljárási alakiságok január elsejével őket már nem terhelik. A Martinschizza, Buccari, Porto-Ré, Carlopago és Zengg vámkülzeteinek bevonásáról szúíó törvényjavaslat szakaszai részletesen kifejtik az eljárást, mely ezen kikötőkben a vámdíj fizetése czéljából alkalmazásba lép. A kormány igyekezni fog azon, hogy a mennyire lehetséges, az eljárás könnyen és terheltetés nélkül vitessék keresztül, és egyúttal igyekezni fog azon is, hogy a szükséghez képest a nagyobb forgalmi helyeken alkalmas közraktárak nyittassanak meg, a melyek a netaláni nagyobb forgalmat, bizonyos vámdíj alá eső czikkeket illetőleg, jövőre is a maga szabadságában meghagyják. Áll ez különösen Zenggről. A törvényjavaslat az eljárást a következőleg szabályozza: 1879. decz. utolsó hetében a vám alá, s a czukor, sör és pálinka fogyasztási-adó alá eső tárgyakat az illető pénzügyi közegeknél be kell jelenteni (2. §.). A pénzügyi közegek január l-ig a bejelentett árúkat pontos vizsgálat alá veszik (5. §.). Január elsejével beáll a kötelezettség a vám fizetésére (8. §.), és ezen időtől kezdve a vámdíj a bejelentett árúk után esedékes. Ugyané naptól kezdve, a czukor, sör és pálinka a magyar korona területein jelenleg is érvényes adó alá esik. (9. §.) Ezen eljárás keretén belül már maga a törvényjavaslat gondoskodik előre is arról, hogy deczember utolsó hetében a forgalom teljesen meg ne akadjon. Megengedi ennélfogva, hogy a bejelentett mennyiségek a kiskereskedésben eladás alá kerülhessenek, de az ellenőrzés czéljából az eladott mennyiségek pontos feljegyzését köti ki; megengedi továbbá) hogy a háztartás számára szükséges czikkek fogyasztása akadály nélkül tovább is történhessék és végre megengedi, hogy a külföldre vagy a vámterületbe az árúk a kellő vámbejelentés mel-