Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.
Irományszámok - 1878-341. Törvényjavaslat a Bosnia és Herczegovinával való vámegyesület létesitéséről
290 341. szám. gyárosoktól, kik a dohányt fogyasztási alakban előkészitették, (és pedig a gyárak a szerint, a mint az illető osztályzatú városokban vannak, 120,000—80,000 avagy 50,000 piaster értékű adószalagok megváltására kényszerittettek; végre a dohány-eladás is adó alá vettetett, a mennyiben az eladók, a helységek különböző' osztályzata szerint l 1 /*, 1 és V* török lirát tartoztak fizetni. Mindezen adók következtében a dohányárak ott oly magasra emelkedtek, hogy a monopóliumnak az osztrák-magyar monarchiában létező intézményeivel való meghonosítása sem fog súlyosabban nehezedni a fogyasztásra. Itt is, mint a sómonopoliumnál, az van elvül kimondva: hogy a mennyiben a belföldön termelt dohány a monopólium szükségletét ki nem elégíti, a hiányzó mennyiség csakis az osztrák-magyar vámterület két monopóliuma által meghatározott áron szállítandó. Miután a Bosnia dohányfogyasztásából az osztrák és magyar dohánykincstár eddig nem élvezett előnyt, a bosniai igazgatás által megtérítendő árak egyelőre az előállítási költségeknek csak csekély emeléséve] fognak megszabatni, és ekkép ezen jövedék jövedelme nagyobbrészt a bosniai igazgatásnak engedtetik át. Hogy pedig mind a só, mind a dohány-monopólium az egységes forgalmi területben egyenlő módon szabályoztassék, elvül mondatik ki: hogy Bosznia és Herczegovinában is ezen monopóliumok csak azon elvi bermdezésekkel honosíthatok meg, melyek az osztrák-magyar monarchiában érvényesek és minden e részben netalán szükséges kivételes intézkedés, csak a két fél kormányainak beleegyezésével létesíthető. A lőpor-monopolium nem annyira közgazdasági, mint politikai tekintetből fenntartandó Bosnia és Herczegovinában is ugyanazon elvek szerint, mint az az osztrák-magyar monarchia két államterületén fennáll s ugy, mint itt, közös bevételt képez. A közvetett adókat illetőleg, a sör, czukor és pálinkára vetett adók, ugyanazon módon, mint az osztrák magyar monarchiában, meghonosittatnak. Az egységes vámterület ezen, a termelésnél szedett és ennélfogva a termelési költségekbe betudandó adóknak meghonosítását múlhatatlanul szükségessé teszi. Gyakorlati jelentőséggel a czukor-adónak meghonosítása egyelőre nem bír, miután Bosnia és Herczegovinában czukor elő nem állíttatik. A söradó is alárendelt szerepet játszik, mert ott egyelőre csak csekély jelentőségű sörfőzdék léteznek. Nagyobb fontossággal bir ugyan a szeszadó, a mennyiben Bosnia és Herczegovinában a szeszt főkép szilvából és gazdaságilag gyártják, de ez is inkább csak kis mértékben történik; az osztrák-magyar monarchiában e tekintetben érvényben álló adórendszabályok, ezen viszonyoknak kielégítő módon megfelelnek. Egyéb közvetett adókra vonatkozólag elvül kimondatik az: hogy ilyenekkel csak annyiban terhelhető a bevitt árú, a mennyiben azok a Bosnia és Herczegovinában előállított árúkra is vettetnek és a szabad forgalmat meg nem hiúsítják. Ezen elvek kimondása által egyrészt biztosíttatik az egységes kereskedelmi területen a szabad forgalom, de másrészt a főkép a gazdasági míveltség alsóbb fokán álló országban a jövedelmi tekintetből nagy szerepet játszó fogyasztási adókra nézve elegendő szabad tér engedtetik. Végül a helyi adók, az úgynevezett octroy-k tekintetében az van elvül kimondva: hogy azok csakis élelmi szerekre, tüzelő és építési anyagokra terjedhetnek s igy e részben a keleti tartományokban oly sok viszásságra okul szolgáló illetékek iránt a szükséges korlátok megáll apittatnak. A 6-ik §-ban a pénzviszonyok iránt történik intézkedés. Egységes forgalmi területen kívánatos az egységes pénzérték; ennélfogva kimondatik: hogy az osztrák-magyar vámterületben fennálló ausztriai érték Bosniában is érvényes lesz; ezzel ki van mondva az is, hogy az államjegyek Bosniában is forgalommal bírnak és végül, hogy a bankjegy-kényszer a bankprivilegiumnak kiterjesztésével Bosniára is ki fog hatni. Miután azonban az 1879. április 21-én kötött államszerződés értelmében ki van mondva,
