Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.
Irományszámok - 1878-328. Törvényjavaslat Uj-Szeged községnek Szeged szabad királyi várossal való egyesitéséről
238 328. szám. Szeged város ezen indokokon kívül több rendbeli felterjesztésében hangsúlyozza, hogy főleg közbiztonsági és árvédelmi szempontból e tényleg egységes területnek közigazgatási külön állása és igazgatása hátrányosnak bizonyul. Ez állapot továbbá nem csak a magánosok érdekei, de a hatóság működésére is zsibbasztólag hat, és akadályára van a helyes és gyors közigazgatás létesítésének. Ez állapot hátránya a Tisza mindkét partján több ponton fennálló átkelési helyeken foganatosított rendőri intézkedések egyöntetűségének hiányában feltűnően nyilvánul. Akadályára van ez állapot azon felül a község területén levő magánbirtokok czélszerűbb értékesítésének, és a város azon hő óhajtása valósításának, hogy a két átellenes part állandó hiddal összeköttessék. Az e részben meghallgatott Torontál megye s Uj-Szeged község e tények ellenében azon aggodalmat hangsúlyozták, hogy az egyesítés esetére a nevezett község nagyobb pótadóval fog terheltetni; Torontál megyének pedig, megszűnvén közte és Szeged város közt a Tisza folyó határt képezni, száraz határt kellene őriznie, mely körülmény Szegeddel szemben közbiztonsági tekintetben felette nehéz feladatnak bizonyult. Minthogy azonban a megye által felemlített ezen körülmények, nézetem szerint nem oly természetűek, hogy a szóban levő egyesítés végleges elejtését kellőleg indokolhatták volna, s minthogy az 1876. évi XXXIII. t. ez. azon intézkedése által, mely szerint Nagy-Kikinda kerület a megye területével egyesittetett, ezen megye, melynek területe 364-32 kilóm, volt és 220.740 lakossal birt, 109 kilóm. 68 területtel és 62.209 lakossal növekedett; felhívtam Torontál megye közönségét, hogy a szóban levő, egyesítésre nézve Uj-Szeged község képviseletének ujabb meghallgatása mellett kimerítő előterjesztésben újból nyilatkozzék. Torontál megye ezen rendeletemre adott felterjesztésében mindenekelőtt ragaszkodását fejezvén ki, korábbi előterjesztéseiben kifejtett álláspontjához kiemeli, hogy Uj-Szeged község képviselőtestülete újból ellene nyilatkozott a szóban levő egyesítésnek, mert eddig fennálló s a jövő fejlődés biztositékával biró önállóságát Szeged város nagyobbodási vágyának és a magán természetű érdekeknek nem akarja feláldozni. Emiitett megye kijelenti, hogy az egyesítéshez azért sem járulhat beleegyezésével, mert a marosi és tiszai védtöltéseknek idegen hatóság rendelkezése alá bocsátását, árvédelmi szempontból veszélyesnek tartja. Az egyesítéshez megnyugvással csak azon esetre járulhatna, ha, mint már terveztetett, a Maros folyó Uj-Szeged alatt vezettetnék be a Tiszába, mert akkor a Maros folyó képezhetné Torontál megye helyrajzi határát és Uj-Szeged a Maros folyón túl esnék. Ezen utóbb említett körülményekre nézve szükségesnek tartván a közmunkaés közlekedési minister ur szakvéleményét kikérni, nevezett minister ur e tárgyban hozzám intézett válasziratában tévesnek jelzi azon állítást, mintha Uj-Szegednek Szeged szab. kir. várossal létesítendő egyesítése esetében Torontál megye ottani vizvédvonala t. i. a tiszai VI. folyamosztály 2. épít. egylete által a megye főfelügyelete alatt gondozott védtöltés a torontáli árvédelem rovására egy idegen törvényhatóságra bizatnék; mert a védtöltés, hatósági árvédelmi és egyéb jelen viszonyai az egyesítés által nem változnak; megjegyezvén, hogy a megye véleménye szerint is Uj-Szeged átkebelezése a Maros folyó levezetése esetében Torontál megyére nézve nem káros, akkor az legalább árvédelmi szempontból a jelen körülmények között nem lehet rá nézve kárthozó. A fentebb előadottak által a szóban levő egyesítés iránti tárgyalásokat minden irányban befejezettnek kell tekintenem, a mennyiben ugy Szeged sz. kir. város mint Torontálmegye és Uj-Szeged község e tárgyban már több izben nyilatkoztak. Az eddigi tárgyalások eredményéhez képest azon nézetben vagyok, hogy a felderített viszonyok határozottan UjS-zegednek Szeged várossal való egyesítése mellett szólnak.
