Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-317. 1879. évi XL. törvényczikk a magyar büntető törvénykönyv, a kihágásokról

172 317. szám. 317. szám. 1879. ÉVI XL. TÖRVÉNYCZIKK a magyar büntető törvénykönyv, a kihágásokról. (Swntesitést nyert 1879. évi június hó 12-én. Kihirdettetett az orezággyiüés mindkét házában 1879. éri június hó 14-én.) Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hü Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: ELSŐ RÉSZ. Általános határozatok. 1. §. Kihágást képez azon cselekmény, melyet: 1. a törvény, 2. ministeri rendelet, 3. a törvényhatóság, vagy 4. törvényhatósági joggal fel nem ruházott szabad királyi város, vagy rendezett tanácscsal biró város által kiadott szabályrendelet, kihágásnak nyilvánít. Ugy a ministeri rendelet, mint a szabályrendeletek csupán valamely rendőri tilalomnak vagy rendelkezésnek megszegését minősíthetik kihágásnak. 2. §• A jelen büntető-törvénykönyv hatálya ugyanazon területre terjed ki, mint a bűntettekről és vétségekről rendelkező büntető-törvénykönyv. 3. §. A ministeri rendeletnek hatálya, annak intézkedéséhez képest vagy a 2. §-ban meghatározott egész területre, vagy annak valamelyik részére, vagy csak egy vagy több törvényhatóság, város, vagy község területére terjed ki. A törvényhatósági szabályrendelet, annak intézkedéséhez képest vagy a törvényhatóság egész területére, vagy csak egy részére, vagy annak hatósága alatt álló egy vagy több községre terjed ki. A város által kiadott szabályrendelet, csak az azt kibocsátó város területén bír hatálylyal. 4. §• A kihágás elkövetői az esetben is büntetendők, ha azon területen, melyen azt elkövették, csak ideiglenesen tartózkodnak, habár az, r

endes lak- vagy tartózkodási helyükön büntetendő cselekményt nem képez. Ezen szabály a külföldiekre is alkalmazandó.