Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-313. 1879. évi XXXVI. törvényczikk a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség beszállásolásáról

313. szám. Megjegryasésefc. 1. A parancsnokoló tábornokokat, valamint a valóságos sereg-parancsnokokat, rangfokozatukra való tekintet nélkül, a tábornagyok szállásilletéke illeti meg, épen ugy, mint a valóságos hadtest- (tengerészet) parancsnokokat, rangfokozatukra való tekintet nélkül, a táborszernagy vagy lovassági tábornok szállás-illetéke. > Ezen állásoknak csak ideiglenes betöltése esetében, a nagyobb szállás-illeték nem igényelhető. 2. A katonai lelkészeket, katonai hivatalnokokat és általában mindazon katonai egyéneket, kiknek szállásra igényük van, a fennebb kimutatott szállás-illeték azon napdíjosztály szerint illeti meg, melybe sorozvák. 3. A lakáshoz tartozó mindegyik helyiség egy és ugyanazon sorban (emelet) és lehetőleg egymással összeköttetésben legyen. Minden fűthető helyiség, ha csak egy ablakkal bir is, szobának, olyan pedig, mely ugy lakásra, mint szerelvények elhelyezésére alkalmas és bezárható, de nem fűthető, csak kamarának számittatik. Minden lakrésznek közvetlen világossággal kell birnia, és oly tágasnak lennie, hogy bárki is lakhassa. 4. Ha valamely helységben az illetékszerü lakás teljesen meg nem szerezhető, mi bizottságilag igazolandó, kisebb lakással is meg kell elégedni. Ily esetben a község szállásbér-megtéritést, csakis a tényleg átadott helyiségekre eső mennyiségben nyer. E végből mindegyik szállás-illeték egység-hányadokra akként osztatik fel, hogy egy szoba 4, egy kamra, egy konyha külön-külön 2, egy padlás, egy fakamra egyenként 1 egységet képezzen. A szállásilletékből hiányzó minden egységre, a szállásbér hányada kiszámitandó, és a szállást adónak fizetendő tarifaszerű teljes megtérítési összegből levonandó, mely levont összeg, a szállás-illetékében megröviditettnek készpénzben kifizetendő. 5. A tiszti szolgák uraik által, ez utóbbiak illetékszerü lakásaiban helyezendők el. Azon esetben, ha a tiszt kénytelen volna szűkebb szállással megelégedni, a szolga urától elkülönítve, ugy, miként a legénység, mindenesetre beszállásolandó. 6. Azon tiszteknek (Ghargen) kik lótartás végett lótáp-ületéket élveznek, szállás-illetékükhöz annyi ló számára jár istálló, a hány lóra tápilletékük meg van állapítva. 7. Az egyenkint! beszállásolásnál az istálló is, ha lehetséges, ugyanazon udvarban melyben a lakás van, vagy legalább is ahhoz lehető közel jelölendő ki. Az istálló belseje világos, szellős és kellő magasságú legyen, továbbá jászollal, korlátfával, rekeszoszlopokkal, és kötőfékkarikákkal ellátandó, a ló állása pedig jól burkolt vagy keményen agyagolt, esetleg hidlásolt legyen. (A rácsok ott, hol léteznek meghagyhatok.) Minden istállóban legalább egy ló-ápoló számára alvóhelynek, is kell lenni. 8. A nyolczadik napdíjosztályzatba tartozó tiszti fokozatuaktól felfelé, mindegyiknek elkülönített nyereg-, egyszersmind zabkamrára és elkülönített széna-, egyszersmind szalmarakhelyre van igénye; a többi tisztek az ily helyiségeket a szállásadóval közösön is kaphatják. 9. Azon tábornokoknak és ezredes-dandárnokoknak, kik a hadjáratra kiinduláskor szekereknek magukkal vitelére jogositvák, száraz, elzárható és oly terjedelmű kocsiszínre van igényük, melyben annyi szekér fér el, a mennyinek vitele számukra szabályszerüleg engedve van.