Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.

Irományszámok - 1878-249. Erdőtörvényjavaslat

84 249. szám. Község! biró. 118. §. Tiz forintot felül nem haladó lopások vagy ugyanezen összeget felül nem haladó kártételek eseteiben, az elsőfokú bíráskodás kis és nagy községekben, a szolgabirón kívül, a községi bírót is, akadályoztatása esetében pedig ennek helyettesét illeti. Ez esetekben a sértett fél választásától függ, vájjon a szolgabíró vagy a községi biró eljárását kívánja-e igénybe venni. E választási jog azonban az indítvány (panasz) tételével megszűnik. 119. §. Másodfokú erdei kihágást Erdei kihágási ügyekben a másodfokú bírói hatóságot az alispánból, bíróság. illetőleg polgármesterből vagy annak helyetteséből, mint — elnök és a közigazgatási bizottságnak két tagjából alakított bíróság gyakorolja. 120. §. Másodfokú erdei kihágási A másodfokú erdei kihágási biróság alakítása czéljából, a közigazbiröság alakítása, gatási bizottság a közgyűlés által választott, vagy a jelen törvény 26. §-ában megjelölt erdészeti szakértő tagok közül, — négy rendes és négy póttagot választ, a kik közül lehetőleg fölváltva — kettő az alispán, illetőleg a polgármester elnöklete alatt, mint társas biróság képezik az erdei kihágási másodfokú bíróságot. Semmiségi panasz. 121. §. A jelen törvény 158. §-ában meghatározott semmiségi panasz esetében, a Curia, mint legfőbb ítélőszék határoz. 122. §. Az erdei kihágási másodfokú biróság üléseire, a királyi ügyész meghívandó. A kir. ügyész távolléte azonban az eljárást és határozathozatal nem akadályozza. Másodfokú erdei kihágási biróság székhelye, egybe hívása. is, 123. §. A másodfokú biróság ülései a törvényhatóság székhelyén tartatnak. Az ülésekre az elnök meghívja a tagokat s az értesiti a kir. ügyészt az ülés tartásának napjáról, órájáról és helyéről. 124. §. Erdei kihágási bíróságok A jegyzőkönyvvezető teendőit az elsőfokú bíróságnál — a kisebb jegyzökönyveinek polgári peres ügyekben való eljárásról szóló törvény 5. §-ában megjelölt szevezetése. „ . . „ mélyek végezik.