Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.
Irományszámok - 1878-247. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről” szóló törvényjavaslatról
34 217. szám. fordíttatott tehát a névleges tőkének csupán mintegy 54%-a. Hogy ezen összeg már kezdetben sem mondható soknak, egy oly nehéz hegyi pálya kiépítésénél, mint a minő a kassaoderbergi volt, arra legvilágosabb bizonyítékot nyerünk, ha a kassa-oderbergi vasút egy-egy mértföldjére eső effectiv összegeket összehasonlítjuk más hasonló hegyi pályák épitési költségeivel. A kassa-oderbergi vasút mértföldenként került 686,000 frtba, mely összeg egy ily nehéz hegyi pálya kiépítésére, tekintve még a közbejött német-franczia hadjáratot, az új vasutak által támasztott versenyt, és az 1870—71. évi ismeretes rendkívüli esőzéseket, valamint tekintve az 1869. ápril 21-iki jegyzőkönyvben pótlólag kikötött jelentékeny több munkákat is, határozottan csekélynek mondható, midőn például a magyar államvasutnak zólyom-rutkai szakaszán, — mely csaknem teljesen hasonló természetű pálya, — egy mértföld tényleges kiépítési költsége 963,670, sőt a károlyváros-fmmei vasúton átlag 964,640 frt volt. Ezen összehasonlításból azon erkölcsi bizonyosság van nyújtva, hogy ha a pénzbeszerzésből éretett is el bizonyos, még pedig valószínűleg jelentékeny nyereség, az épitési vállalat, mint attól jelen esetben egészen különálló vállalat, veszteséget szenvedhetett, főleg miután a pályát minden nehézségek daczára oly tökélylyel építette ki, hogy ennek folytán az abos-zsolnai vonalrész műszaki felülvizsgálata alkalmával, a kormány indíttatva érzé magát az épitési vállalat irányában teljes megelégedésének adni kifejezést. Ezeket szükségesnek tartottuk annak bebizonyítása czéljából előre bocsátani, hogy az épitési vállalat által a társulat ellen formált kárpótlási igények megbirálásánál nem csupán jogi szempontok voltak irányadókul tekintendők, hanem hogy a belföldi épitési vállalkozók minden valószínűséggel károsodván e vállalatoknál: az általok követelt kárpótlás egyáltalában nem volt roszhiszeműségen alapulónak tekintendő. E kárpótlás következő tételek czímén kéretett: 1. a zsolnai és budatini Vághidak (mint a melyek az eredeti vonal meghagyása esetén mellőzhetők lettek volna) 360,000 frt — kr. 2. késedelmek a tervek jóváhagyásánál 2.257,600 > — > 3. mostyi alagutnál beállott vis major ....... 1.399,354 > 35 » 4. a német-franczia háború által okozott károk . . . . 436,100 > 40 » 5. a fahidaknál követelt közbenső kőoszlopok 96,762 » 75 > 6. utólagosan kívánt épületek 48,800 > — > 7. a rutkai állomás kibővítése (a magyar állampályák beágazása folytán) 382,000 » - > 8. ruttkai műhely több-költsége 80,000 > — > 9. csúszások 865,964 > — > 10. árviz-károk 715,409 > — > 11. a műépitményeknek és épületeknek a kötelezetten felül követelt jobb minősége 1.281,573 » — » 12. hadi szempontból követelt munkagyorsitásáért kilátásba helyezett praemium 450,000 > — » 13. vegyes több-munka 163,237 > 66 » 14. hátralékok s kamatok 127,924 > 91 > összesen 8.664,727 frt 07 krEhhez még utólag bejelentetett: 15. a kassai pályaudvaron teljesített több-munkák czímén . . 245,924 írt 90 kr. Együtt 8.910,65Ífrt 97 kr.
