Képviselőházi irományok, 1878. VIII. kötet • 240-301. sz.

Irományszámok - 1878-254. A közlekedésügyi bizottság jelentése, „a vizszabályozási társulatokról szóló 1871. évi XXXIX. törvényczikk módositása tárgyában” beadott törvényjavaslatról

118 254, szám. h) a hátraléki kimutatások elküldése napjáig, a társulati pénztár elfogadhat ugyan a kimutatásban foglalt hátralékokra is fizetéseket, de köteles a befizetett összegből mindenekelőtt az egész évnegyedre járó késedelmi kamatot (c. pont) levonni, a fizetés megtörténtét a hátraléki kimutatásban feljegyezni, és a beszedett késedelmi kamatok hatodrészét (d. pont) az illető kir. adóhivatalnak megküldeni. 7. §• Az 1871. évi XXXIX. t.-cz. 22. §-a a jelen törvény hatályba lépte után felveendő kölcsönökre nézve következőleg módosittatik, illetőleg egészíttetik ki. Az ármentesitő vagy vizszabályozó társulatok kölcsönöket csak közgyűlési határozat alapján és a közmunka- és közlekedési és pénzügyminister jóváhagyásával köthetnek. Ezen jóváhagyás kinyerése izéljából a társulatok a közmunka és közlekedési ministernek, a következőket tartoznak felterjeszteni: a) a közgyűlési határozatot és a kölcsönfelvétel szükségének indokolását; b) a kölcsön feltételeit, nevezetesen a fizetendő kamatokat és törlesztés-tervet; c) az iránti nyilatkozatukat, hogy a kölcsön-kamatok és törlesztési részletek rendes befolyására nézve, a következő 8. §-ban foglalt rendeléseknek magukat alávetik. A közmunka- és közlekedési minister, a pénzügyministerrel egyetértőleg, a kölcsönfelvételre az engedélyt megadja, vagy azt az általa az állam vagy társulat érdekében szükségesnek ismert feltételekhez köti, vagy megtagadja. 8. §. A 7-ik §. értelmében felvett kölcsönök kamatait és törlesztési részleteit, az 1876: XV. törvényczikk rendeletei szerint az állam hajtja be, és az illető hitelezőnek szolgáltatja ki, ha a kölcsönvevő-társulat: a) a hitelezővel egyetértőleg, az évjáradékok lejáratát oly napra tűzi ki, mely az egyenes adók esedékességének egyik határidejével (1876: XV. törvényczikk 40. §-a) összeesik; ellenben: 6) az ártér-birtokosok által fi/.etendő évjáradéki részletek esedékességét akkép állapítja meg, hogy az a hitelezőnek fizetendő évjáradék lejáratát három hónappal megelőzze; c) az ártéri birtokosokat terhelő évjáradéki részletek egyénenkénti kimutatását, a pénzügyminister által meghatározott alakban összeállítva, a kölcsön felvétele előtt, az illetékes királyi adófelügyelőnek megküldi; d) a kölcsön felvétele napján, a kölcsönösszeg egy évi kamatjának és törlesztési járulékainak megfelelő összeget készpénzben vagy kamatozó kincstári utalványokban biztosíték gyanánt azon kir. adóhivatalnál, vagy állami pénztárnál, mely az illető hitelezőnek, a pénzügyminister utasítása folytán, az évjáradékokat fogja kiszolgáltatni, leteszi és erről az illetékes kk. adófelügyelőt értesiti. Ezen biztosíték s annak esetleges kamatai a társulatot illetik. Azonban az évjáradék fizetésére szükséges összegek, a mennyiben a fizetési napra teljesen be nem folynának, ezen biztosítékból, illetőleg első sorban annak folyó kamataiból fedezendök. Viszont a hátralékos évjáradéki részletek ezen biztosíték kiegészítésére fordítandók. Az egész kölcsön visszafizetése után a biztosítékból s annak folyó kamataiból még fenmaradó összeg a társulat rendelkezésére tartalék alap gyanánt kiadatik. 9. §. Azon társulatok, melyek a jelen törvény létrejötte előtt kötöttek kölcsönöket, ezen kölcsöneik kamatai és törlesztési járulékainak behajtására nézve csak az esetben kérhetik a jelen törvény hatályának kiterjesztését, ha a 7. és 8. §§-ban foglalt feltételeknek eleget tesznek.