Képviselőházi irományok, 1878. VII. kötet • 176-239. sz.
Irományszámok - 1878-181. VIII. törvényczikk a berlini szerződés beczikkelyezéséről
i i 181. Sadoullah Bey, Son Ambassadeur fExtraordinaire et Plénipotentiaire prés Sa Majesté l'Empereur d'Ailemagne, Roi de Prusse. Lesquels, suivant la proposition de la Cour d'Autriche-Hongrie et sur l'invitation de la Cour d'Allemagne, se sönt réunis á Berlin múnis de pleins pouvoirs qui ont été trouvé en bonne et due forme. L'accord s'étant heureusement établi entre eux, ils sönt convenus des stipulations suivantes: Article I. La Bulgarie est constituée en Principauté autonómé et tributaire sous la suzeraineté de S. M. I. le Sultan: elle aura un Gouvernemeut chrétien et une milice nationale. Article II. La Principauté de Bulgarie comprendra les territoires ci-aprés: La frontiére suit, au Nord, la rive droite du Danube depuis l'ancienne frontiére de Serbie jusqu'a un point á déterminer par une Commission Européenne a l'Est de Silistrie et, de la, se dirige vers la Mer Nőire au Sud de Mangalia qui est rattaché au territoire roumain. La Mer Nőire forme la limité Est de la Bulgarie. Au Sud, la frontiére remonte, depuis son embouchure, le thalweg du ruisseau prés duquel se trouvent les villages Hodzakiöj, Selam-Kiöj, Aivadsik, Kulibe, Sudíuluk; traverse obliquement la vallée du Deli Kamcik, passe au Sud de Bélibe et de Kemhalik et au Nord de Hadzimahale, aprés avoir franchi le Deli Kamcik a 2V» kilométres en amont de őengei; gagne la créte a un point situé entre Tekenlik et Aidos-Bredza et la suit par Karnabad Balkan, Prisevica Balkan, Kazán Balkan, au Nord de Kotel, jusqu'a Demir Kapu. Elle continue par la chaine principale du Grand Balkan dönt elle suit toute l'étendue jusqu'au sommet de Kosica. Lá, elle quitte la créte du Balkan, descend vers le Sud entre les villages de Pirtop et de Duzanci, laissés Fun a la Bulgarie et l'autre á la Roumélie Orientale jusqu'au ruisseau de Tuzlu Dere, suit ce cours d'eau jusqu'a sa jonction avec la Topolnica, puis cetté riviére jusqu'a son confluent avec Smovskio Dere prés du village KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81. VII. KÖTIT. szám. 25 Sadoullah beyt, rendkívüli nagykövetét és meghatalmazottjai ö' Felségénél Németország császárjánál és Poroszország királyánál; kik az osztrák-magyar udvar javaslata következtében és a német udvar meghívására, teljhatalmú levelekkel ellátva, melyek jó és kellő' alakban levőknek találtattak, Berlinben Összegyűltek. Miután szerencsésen létrejött köztük az egyezség, a következő' határozatokban állapodtak meg: L czikk. Bolgárország öiihatósági és adózó fejedelemséggé alakittatik ó' császári Felsége a Szultán hűbérurasága (suzeraineté) alatt; lesz keresztény kormánya és belföldi néphada. II. czikk. A bolgár fejedelemség a következő területekből fog állni: Határa északon a Duna jobb partját követi Szerbia régi határától egy európai bizottság által meghatározandó, Szilisztriától keletre fekvő pontig és innen a fekete tenger felé tart délre Mangaliától, mely a rumán területhez csatoltatik. A fekete tenger képezi Bolgárország keleti határát. Délen a határ felfelé követi, torkolatánál kezdődve, medrét azon pataknak, mely mellett Hadzakiöj, Szelam-Kiöj, Aivadsik, Kulibe, Sudzuluk falvak fekszenek; ferde irányban átmetszi a Deli-Kamöik völgyét; Bélibe és Kehamliktól délre és Hadzimahalétól északra halad, miután a Deli-Kamöikot Cengein 27 s kilométerrel felül átlépte; felér a hegygerinczre egy Tekenlik és Aidos-Bredza között fekvő ponton s tovább fut a gerinczen Karnabad-Balkán, — Prisevica-Balkán, — KazánBalkánon át Kötéltől északnak egész DemirKapuig. Innen a nagy Balkán fő'hegylánczán egész hosszában követi a Kosica csúcsáig. Itt elhagyja a Balkán gerinczét, lehajlik délre Pirtop és Duzanci falvak közé, melyek egyike Bolgárországnak, másika Kelet-Ruméliának marad, egész a Tuzlu-Dere patakig, innen ezt a folyóvizet követi, ennek a Topolnicával összefolyásáig; továbbá ezt a folyót kiséri egész odáig, hol a Smovskio-Dere vei Petricevo 4
