Képviselőházi irományok, 1878. VII. kötet • 176-239. sz.

Irományszámok - 1878-186. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a magyar büntető törvénykönyv, a rendőri kihágásokról” szóló törvényjavaslat iránt

186, szám 183 132. §. A ki a birtokában levő és jóhiszemííleg zálogba vett, megvett vagy más módon meg­szerzett olyan dolgot, mely büntetendő cselekmény folytán jutott előbbi birtokosának kezeihez, azon időtől számitott negyvennyolcz óra alatt, midőn e körülményt megtudta, a hatóságnak felnem jelenti: kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 133. §. Lakatosok vagy más iparosok, a kik lakatokat vagy zárakat készitenek vagy árulnak, ha valamely lakást, helyiséget, pénztárt vagy zárral ellátott bármely tartályt másnak rendeletéből nyitnak fel, mint a kinek a felnyitásra való jogosultságáról maguknak tudomást szereztek: két­száz írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ugyanezen büntetéssel büntetendők, ha olyan kulcsot, melylyel valamely lakás, helyiség, pénztár vagy zárral ellátott más tartály felnyitható, másnak rendeletéből készitenek, vagy másnak adnak át, mint annak, a kiről tudják, hogy arra jogosultsággal bir. 134. §. A 133. §-ban megjelölt személyek, ha valamely kulcsot viasz- vagy más lenyomat után másnak rendeletére készitenek el, mint a kiről nem tudják, hogy a laknak, helyiségnek vagy tartálynak a lenyomat után készített kulcscsal való felnyitására jogosultsággal bir vagy a viasz vagy más lenyomat után készített kulcsot, a felnyitásra jogosultsággal nem biró személynek adják át: nyolcz napig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 135. §. Két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendők a 134. §-ban megjelölt személyek: ha úgynevezett általános kulcsot, másnak, mint az ennek birtoklására és használatára jogosítottnak átadnak. Ha pedig ilyen általános kulcs kellő vigyázat hiányában tőlük ellopatott vagy pedig elsik­kasztatott: a gondatlanság miatt, ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 136. §. A ki kereskedésében, raktárában, iparüzletében vagy árúdájában, hatósági hitelesítéssel el nem látott súly-, hossz- vagy űrmértéket használ; úgyszintén ha a súly-, hossz- vagy űrmér­tékre nézve kiadatott szabályokat megszegi: száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel — visszaesés esetében pedig — ha utolsó büntetésének kiállása óta két év még nem telt le: nyolcz napig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A kihágást elköveti az is, a ki hitelesítéssel el nem látott súly-, hossz- vagy űrmértéket kereskedésében, raktárában, iparüzletében vagy árúdájában, habár használatlanul tart. 137. §. A ki azon esetben, midőn az iparhatóság az 1872 : VIII. t. ez. 34. §-a alapján, a hús- és kenyérneműek kicsinyben való eladásánál, azok súlyszerinti árának kifüggesztését ren­delte el, azt nem teljesíti, húsz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 138. §. Száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki az előbbi §-ban megjelölt esetben, a súly- és ár szerint meghatározott hús- vagy kenyérneműt, magasabb áron vagy cseké­lyebb súlyban, vagy pedig roszabb minőségben árusítja el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom