Képviselőházi irományok, 1878. VII. kötet • 176-239. sz.

Irományszámok - 1878-186. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a magyar büntető törvénykönyv, a rendőri kihágásokról” szóló törvényjavaslat iránt

186. szám. 111 vagy más veszélyes eszközt ragad, az ebből származható nagyobb veszély lehető megelőzése szempontjából, indítványozza súlyosabban büntetendőnek. A 93-ik §. (M. J. 89-ik §.) öszhangzásba hozatott a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t.-cz. 46., 84. és 85. §§-ainak azon intézkedéseivel, mely szerint a magán gyakorló orvos csak arra van kötelezve, hogy veszély idejében az első orvosi segélyt nyújtsa, hogy járvány idejében rendes működése területén, a hatósági kirendelést elfogadja, s hogy a mennyiben lakhelyén más orvos a gyakorlatot nem űzi, a járvány folytán megbetegültek gyógykezelését elvállalja. A 94-ik §-ban (M. J. 90. §.) az állam, a törvényhatóság, vagy a törvény által alkalmazott orvos, sebész, szülész vagy szülésznő büntetése azon esetre korlátoztatott, ha a nevezettek a hivatalos alkalmaztatásukkal egybekötött orvosi, sebészi, illetőleg szülészi szolgálatot nem teljesitik, mert kötelességeiknek egyebekben való mulasztása, fegyelmi eljárás útján való megtorlásnak képezi tárgyát. A 97. §. (M. J. 93. §.) az állatorvosok mulasztásaira nézve, a fentebbiekkel öszhangzóan lön módositva. A 108. §. (M. J. 104. §.) 3. pontjának azon intézkedése, mely szerint büntetendő cselekményt képez, ha a mérges szert tartalmazó tartályon vagy készüléken ezen szó >Méreg< nagy betűkkel feljegyezve nincsen, törlendőnek találtatott azon okból, mert ezen szakasz 1., 2 és 4-ik (most 3-ik) pontjainak a kiválóbb eseteket felsoroló részletes intézkedésein felül, az 5-ik (most 4-ik) pontnak azon általános rendelkezése, mely a mérges szerek készítésére, tartására, elárusitására vagy elszállítására nézve kiadott egyéb rendelet vagy szabályrendelet megszegését büntetendőnek rendeli, kielégítőnek találtatott. A 122. §. (M. J. 118. §.) második bekezdésének intézkedése megszorittatott, annyiban, hogy csupán a veszélyes vadállat birtokosa büntetendő, ha a kiszabadult vadállat kézre kerítése vagy ártalmatlanná tétele végett szükséges intézkedéseket meg nem teszi, s egyszersmind a hatóságot, a lehetőség szerint, azonnal nem értesiti. Más veszélyes, de nem vadállatok kiszabadulása esetében, miután ezeknél a veszély sokkal csekélyebb, mint a veszélyes vadállatok kiszabadulásánál, s miután az állat birtokosa vagy felügyelője a kellő elővigyázati intézkedések elmulasztása esetében úgy is büntettetik, a kézrekerités és bejelentés körüli mulasztást külön büntetni túlszigorúnak mutatkoznék. Ugyancsak a túlszigor szempontjából töröltetett a szakasz azon rendelkezése is, mely szerint a veszélyes vadállat birtokosa vagy felügyelője akkor is büntetendő, ha a kézrekerités vagy ártalmatlanná tétel végett szükséges intézkedéseket félbeszakitlanul nem folytatja. A 126. §. (M. J. 122. §.) rendelkezése kiterjesztetett az által, hogy az élelmi czikkeken kivíil, az azonos tekintet, alá eső élvezeti czikkek is a szövegbe felvétettek, azon korlátozó intézkedés pedig, hogy a cselekmény csak akkor tekintendő kihágásnak, ha a tárgy az uíczán vagy nyilvános téren lévő árudából, vagy valamely nyitott boltból lopatott el, — töröltetett. A bizottság az enyhébb minősítés és büntetés indokát az ellopott tárgy minőségében és az érték csekélységében találván: a fentebbi korlátozó intézkedést annál inkább törölhetőnek vélte, mivel a btk. 336. §. 3-ik pontja szerint, tekintet nélkül a lopott dolog értékére, büntettet képez a lopás, ha épületben, bekerített helyen, vagy hajón követtetik el, hová a tolvaj betörés vagy bemászás által jutott, vagy ha a lopás czéljából, a zár vagy a megőrzésre szolgáló egyéb készület feltöretett; az ily körülmények közt elkövetett lopásra tehát, a jelen szakasz kivételes rendelkezése úgy sem alkalmazható. A bizottság ezen felül a büntetést 3 napról 8 napig terjedhető elzárásra emelte; mert a visszaesésen kivül más oly súlyosító körülmények is foroghatnak fent, a melyek esetében a 3 napig terjedő elzárás csekély bün-