Képviselőházi irományok, 1878. VII. kötet • 176-239. sz.

Irományszámok - 1878-186. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a magyar büntető törvénykönyv, a rendőri kihágásokról” szóló törvényjavaslat iránt

186. szám. 109 Tan ily javitó intézet, mindenesetre kívánatos, hogy a fiatal elitéltek az aránylag rövid büntetést is inkább itt állják ki, mint a közigazgatási hatósági fogházakban. A 20-ik §-ban (M. J. 21. §.) következő szavak >vagy több kihágás halmazatának eseteiben (30. §.)« kihagyattak, mert a bizottság a btk. 53. és 102. §§. alapján, kihágások halmazata esetében is, csak akkor véli a pénzbüntetést elzárásra változtathatónak, ha az behajthatatlan. A 25-ik §-hoz (M. J. 26. §.) következő új bekezdés tétetett: >Mennyiben van e büntető törvénykönyvben megállapított eseteken kivül is, egyes esetekben elkobzásnak helye: a különös részben állapittatik meg.< Szükséges ez azért, hogy ez által jelezve legyen, miszerint az elkobzásra nézve, a különös részben felvett egyes rendelkezések által, a btk. 61-ik §-ának a kihágásokra is érvényes általános rendelkezése nem érintetik. A 26-ik §-ban (M. J. 27. §.") felvétetett, hogy >kihágás esetében, a tettesen kivül a részesek is (btk. 69. §.j büntetendőké A btk. 69. §. 2-ik pontjának a kihágásokra is kiterjedő rendelkezése szerint bűnsegéd csak az lehetvén, a ki szándékos cselekvénynyel működik közre: a bizottság a bűnsegédeket kihágások eseteiben is büntetendőknek véli. Ennélfogva, tekintettel arra, hogy a btk. 72. §-a szerint a bűnsegédek büntetésének megállapításánál, a kísérletre vonatkozó szabályok szolgálnak irányadóul: a bizottság a fentebbi rendelkezést azért látta szükségesnek felvenni, nehogy azon intézkedésből, mely szerint a kihágás kísérlete nem büntettetik, azon következtetés legyen levonható, hogy a bűnsegéd sem büntetendő. A 29-ik és 30-ik §§-ban (M. J. 30. és 31. §.) a kihágások halmazata esetében alkalmazandó büntetésre vonatkozó szabályok tüzetesebben határoztattak meg; kifejezetten kimondatván, hogy az elzárás együttvéve egy összbüntetésben, a pénzbüntetés pedig akár egyedül, akár elzárással együtt alkalmaztatik: külön-külön állapítandó meg. E mellett az összbüntetésnek, továbbá az összbüntetésnek és az átváltoztatott pénzbüntetésnek általános maximuma, és az elzárásnak azon legmagasabb tartama is meghatároztatott, mely csupán pénzbüntetés átváltoztatása esetéhen alkalmazható. Az ide vonatkozó részletes intézkedések szükségeseknek mutatkoztak azért, hogy a törvény gyakorlati alkalmazásánál kételyek ne merülhessenek fel. Különösen szükséges volt intézkedni az iránt, hogy ha a 23-ik §-ban megszabott korlátok közt kiszabott összbüntetésen felül, még pénzbüntetés átváltoztatásának esete is forog fent: a 23-ik §. rendelkezései szerint meghosszabbított szabadságbüntetés további meghosszabbításának van-e helye A bizottság azt igenlegesen döntötte el; mert különben, ha valakire a 23-ik §. szerint kél nőnap és 15 napra terjedő összbüntetés és ezen felül pénzbüntetés is szabatik ki, a pénzbüntetés behajthatlansága esetében, a kiszabott büntetés ezen része egyszerűen elenyésznék. Továbbá szükséges volt megállapítani az elzárás azon legmagasabb tartamát, mely a halmazat esetében különkülön kiszabott több pénzbüntetés helyébe lép; mert különben, ha például a külön kiszabott pénzbüntetések összege 900 frtra rúgna, e helyett a 22. §. szerint 90 napi elzárás lenne alkalmazandó. A 32-ik §-ban (M. J. 2. és 20-ik §.) a btk. 85. §-ának 4-ik pontja alapján tüzetesen lön szabályozva azon vétségek megbüntetésé, melyeket életkoruk tizenkettedik évét túlhaladott, de a tizenhatodik évet még be nem töltött kiskorúak követnek el. E tekintetben azokon felül, a miket a törvényjavaslat 20-ik szakasza tartalmaz, szükséges volt intézkedni a pénzbüntetés maximuma, továbbá a halmazat esetében kiszabható elzárás és pénzbüntetés maximuma, úgy az elzárás azon legmagasabb tartama iránt, mély a pénzbüntetések átváltoztatásánál alkalmazható; mert e részben,