Képviselőházi irományok, 1878. VI. kötet • 156-175. sz.
Irományszámok - 1878-174. Törvényjavaslat a berlini szerződés beczikkelyezéséről
174. szám. 371 Du mont Crni Vrh la frontiére suit la ligne de partage des eaux entre la Strúma et la Morawa par les sommets du Streáér, Vilogolo et MeSid Planina, rejoint par la Gaőina, Crna Trava, Darkovska et Drainica plán, puis, le DeSőani Kladanec, la ligne de partage des eaux de la Haute Sukowa et de la Morawa, va directement sur le Stol et en descend pour couper a 1000 métres au Nord-Ouest du village de Segusa la route de Sofia a Pírot. Elle remonte en ligne droite sur la Vidüő Planina et, de la, sur le mont Radoűina dans la chaíne du Kodza Balkan, laissant a la Serbie le village de Doikinci et á la Bulgarie celui de Senakos. Du sommet du mont Radoeina la frontiére suit vers l'Ouest la créte des Balkans par Ciprovec Balkan et Stara Planina jusqu'á l'ancienne frontiére orientale de la Principauté de Serbie prés de la Kula Smiljova Cuka et de la, cetté ancienne frontiére jusqu'au Danube qu'elle rejoint á Rakovitza. Cetté délimitation sera fixée sur les lieux par la Commission Européenne oú les Puissances signataires seront représentées. II est entendu: 1. Que cetté Commission prendra en considération la nécessité pour S. M. I. le Sultan de pouvoir deféndre les frontiéres du Balkan de la Roumélie Orientale. 2. Qu'il ne pourra étre élévé de fortifications dans un rayon de 10 kiiométres autour de de Samakow. Article III. Le Prince de Bulgarie sera librement élu par la population et coníirmé par la S. Porté avec l'assentiment des Puissances, Aucun membre des dynasties régnantes des Grandes Puissances Européennes ne pourra étre élu Prince de Bulgarie. En cas de vacance de la dignité princiére, l'éleetion du nouveau Prince se fera aux mémes conditions et dans les mémes formes. Article IV. Une assemblée de notables de la Bulgarie, convoquée a Tirnovo, élaborera, avant l'éleetion du Prince, le réglement organique de la Principauté. A Crni-Vrhtól a határ a Struma és Morava közti vízválasztó vonalat követi a Streser, Vilogolo és Mesno Planina nevű* hegycsúcsokon át, ez által eléri Gacinát, Crna Travát, Darkovszkát és Drainicaplant, azután a Desöani Kladanecet, a FelsŐ-Sukowa és Morava vízválasztó vonalát, innen egyenest a Stolra megy s onnan leereszkedik és 1000 méternyire észak-nyugatra Segusa falutól átmetszi a Sofiából Pirotra vezető' utat. Innen egyenes vonalban felmegy a Vidliő-Píaninára és onnét a Radoőina hegyre a Kodza-Balkán hegylánczon. Szerbiának hagyván Doikinci és Bolgárországnak Senakos falut. A Radoűina-hegy csúcsáról a határ nyugot felé a Balkán hegygerínczét követi a CiprovecBalkán és Stara-Planinán át, egész a szerb fejedelemség régi keleti határáig a Kula-SmiljovaCuka mellett, és onnan a régi határon halad végig egész a Dunáig, melyet Rakoviczánál ér el. E határigazitást meg fogja állapítani az európai bizottság, melyben a szerződést aláirt hatalmak képviselve lesznek. Megjegyzendő: 1-ör. hogy a nevezett bizottság tekintetbe veendi annak szükségességét, hogy ő császári Felsége a szultán Kelet-Rumélia balkáni határait védhesse; 2-or. hogy Samakow körül 10 kilométernyi kerületben nem lesz szabad erődítveoyeket emelni. III. czikk. A bolgár fejedelem szabadon fog választatni a nép által és a Fényes kapu által megerősíttetni, a hatalmak beleegyezése mellett. Az európai nagyhatalmak uralkodó családjainak egy tagja sem választható meg bolgár fejedelemnek. A fejedelmi méltóság megürülése esetén az új fejedelem választása ugyanazon feltételek és formaságok mellett fog történni. IV. czikk. Egy Tirnovába összehívandó gyülekezete a bolgárországi előkelő férfiaknak, a fejedelem megválasztása előtt, szervezeti szabályzatot fog kidolgozni a fejedelemség számára. 47*
