Képviselőházi irományok, 1878. V. kötet • 100-155. sz.
Irományszámok - 1878-100. 1879. évi I. törvényczikk az Olaszországgal 1878. deczember 27-én kötött vám- és kereskedelmi szerződésről
100. szám. 55 ministeriumai közt váltandó közvetlen levelezés utján közös egyetértéssel fognak megállapittatni. E részben a következő elvek lesznek mérvadók: 1. §. Azon tárgyak, melyekért vámmentesség kéretik, a vámhivataloknál minőség és mennyiség szerint bevallandók és vizsgálat alá bocsátandók. 2. §. A vámszolgálatra vonatkozó 1853. évi osztrák utasításban, valamint az őrlésre vitt gabonamü'ekkel való bánásmódról szóló és 1866. évi augusztus 1 - érői kelt olaszországi körrendeletben foglalt feltételek és alakszerűségek a jelen szerződés tartama alatt nem fognak terhelőbbekké tétetni. A kivitt vagy visszahozott, valamint a behozott és ismét kivitt tárgyaknak vámkezelése ugyanazon vámhivatalnál eszközlendó', akár a határon akár az ország belsejében legyen is az. Ezen intézkedés nem terjed ki a mosandó, fehérítendő vagy kallózandó szőtt árúkra és fonalakra, sem a vernirozandó, fényesítendő vagy festendő tárgyakra. Ezeknek vámmentes visszaszállítása az elküldő ország bármely vámhivatalánál történhetik, feltéve, hogy az ily eljárásra jogosított. A kereskedelmi utazók által behozott árúmustrák tekintetében a 8. bekezdés alatt megállapított alakszerűségek fognak alkalmaztatni. 3. §. Az isméti kivitel s a visszahozatal alkalmas határidőhöz köthető, melynek meg nem tartása esetében a törvényes vámok szedhetők. 4. §. A vámösszeg biztosítása akár a vámösszeg letétbe helyezése, akár más alkalmas mód utján követelhető. 5. §. A X. czikk d) alatti kikezdésében felsorolt műveletek folytán: keletkező súlykülönbségek méltányosság szerint tekintetbe veendők. Csekély különbségek után vámfizetésnek nem lesz helye. 6. §. A két magas szerződő fel gondoskodni fog arról, hogy a vámkezelés minél kevésbbé terhes legyen. 7. §. A vámmentesség mellett engedélyezett ideiglenes bebocsátás csak az ipar üzésének könnyítését czélozván, önként értetődik, hogy a két les facilités accordées au commerce et au trafie en veríu de l'article X. A cet égard, les pincipes suivants serviront de guide: § l er . Les objets pour lesquels l'exemption des droits de douane est deniandée, devront étre déclarés aux bureaux donaniers par espéce et quantité, et devront étre présentés a la visite. § 2. Les conditions et formalités déterminées dans Finstruetion autrichienne de Fannée 1853 pour le service douanier et dans la circulaire italienne du l er aoűt 1866 a Fégard du traitement des céréales destinées a étre moulues, v? seront pas aggravées pendant la durée du présem Traité. Le traitement douanier des objets exportés ou réimportés, respectivement importés et réexportés devra se fairé par les mémes bureaux douaniers, sóit que ceux-ci se trouvent siíués k la frontiére, sóit qu'ils soient á l'intérieur du pays. Cetté disposition ne s'applique pas aux tissus et filés destinés a étre lavés, blanchis, foulés, ni aux objets destinés á étre vernis, brunis ou peints. Leur rentrée, en exemption de droits, peut avoir lieu par chaque bnreau douanier du territoire oú s'est effeetuée l'expédition, pourvu que celui-ci sóit muni d'attributions suffisantes. Pour les échantillons importés par les voyageurs de commerce, on appliquera les formalités fixées a l'alinéa 8. § 3. La réexportation et la réimportation pourra étre limitée á des termes convenables, et, en cas de leur non-observation, on pourra procéder a la perception des droits légaux. § 4. II est permis de demander une garantie des droits, sóit par le dépöt de leur montant, sóit d'une autre maniére convenable. § 5. Les différences du poids résultant des opérations énumérées a l'alinéa d de l'article X, seront prises en considération équitable. Des différences peu importantes ne donneront lieu á aucun paiement de droits. § 6. Les deux Hautes Parties contractantes pourvoiront a ce que le traitement douanier sóit le moins onéreux que possible. § 7. II s'entend que les dispositions sur l'admission temporaire ne tendent qu'a faciliter l'exercice de l'industrie, et qu'en considération de