Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.
Irományszámok - 1878-84. Törvényjavaslat az Olaszországgal 1878. deczember 27-én kötött vám- és kereskedelmi szerződésről
84. szám. 49 utóbbi állam felé esak akkor bocsátja, ha ezen államnak különös engedélye mutattatik elő; b) hogy a másik államba rendelt, és ott beviteli vám alá eső árúkat csak megfelelő hatáskörrel felruházott átellenes vámhivatal felé vezető irányban fogja kibocsátani. Ezen engedély csak azon feltétel alatt adható meg, hogy minden szükségtelen tartózkodás mellőztessék és minden «ltérés a két állam vámhivatalait összekötő utról kikerültessék. Úgyszintén magától értetődik, hogy az árúkivitel csak oly órákban történhetik, hogy az áruk az átellenes vámhivatalhoz a hivatalos •órákban érkezhessenek. XLI. czikk. A magas szerződő felek mindegyike hasonlókép arra kötelezi magát, hogy a saját területéről kivitelre rendelt átviteli árúkért és az isméti kivitelre «zánt meg nem vámozott külföldi árúkért nála letett biztositékot kiadni, valamint a kivitelnél beviteli vámokat visszaadni vagy fogyasztási adókat visszatéríteni nem fogja, ha a másik állam belépti hivatala részéről kiállított bizonyitvány által nem igazoltatik, hogy az árúk oda szállíttattak és bejelentettek. XIII. czikk. A XI. czikkben b) alatt és a XII. czikkben foglalt határozatokat illetőleg, a magas szerződő felek közösen meg fogják állapítani számát és batáskörét azon hivataloknak, melyekhez a közös határon át az árúk szállitandók, az órát, a melyben az árú vámkezelése és a határon átvitele -eszközölhető, továbbá az árúknak a másik állam hivataláig mikép leendő kisérését és végre a vasúti forgalomra vonatkozó különös rendszabályokat. XIV. czikk. A másik szerződő fél hátrányára elkövetett vagy megkisérlett vám- vagy államegyedárusági KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81. IV. KÖTET. l'imporíation ou le transit y serait défendu, a moins qu'on ne fournisse la preuve qu'une autorisation particuliére a été accordée par cet Etát. B. — A n'accorder la sortie des marchandises destinées pour l'autre pavs, et y étant soumises a des droits d'importation, que dans la direction d'un bureau de douane correspondant, qui sóit muni d'attributions suffisantes. Cetté autorisation ne pourra étre accordée qu'a condition d'éviter tout retard non nécessaire, et toute déviation de la route douaniére allant d'un bureau a l'autre des deux Etats. II est bien entendu, eu mérne temps, que la sortie des marchandises ne pourra avoir lieu qu'á certaines heures, calculées de maniére a ce que les marchandises arrivent au bureau correspondant pendant les heures réglementaires. Article XII. De mérne, chacune des deux Hautes Parties contractantes sera obligée a ne pas libérer les cautions qui lui ont été fournies, pour la sortie, de son propre territoire, des marchandises en transit, ou pour la réexportation des marchandises étrangéres non nationalisées, ni k remettre, ni a restituer les droits d'entrée ou de consommation pour les marchandises a leur sortie, s'il n'est pas prouvé, au moyen d'un certificat du bureau d'entrée de l'autre Etát, que les marchandises y ont été présentées et déclarées. Artiele XIII. Ea ce qui concerne les dispositions contenues aux articles XI, lett. B, et XII, les deux Hautes Parties contractantes fixeront, d'un commun accord le nombre et les attributions des bureaux auxquels les marchandises devront étre présentées a leur passage de la frontiére commune, les heures auxquelles pourront avoir lieu l'expédition et le passage des marchandises, la maniére dönt elles auront a étre accompagnées au bureau de l'autre pays, et finalement les mesures particuliéres a prendre au sujet du commerce se faisant sur les chemius de fer. Article XIV. Pour les contrebandes commises ou tentées, en matiére de douane ou de monopoles d'Etat, au 7
