Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.
Irományszámok - 1878-91. Törvényjavaslat az utakról
91. szám. 315 A 38-ik §-hoz. Miután a törvényhatóságok a maguk útjait minden körülmények között fentartani kötelesek, és a vám jövedelme csak mint segédeszköz szolgál arra, hogy a megkívántató költségek fedeztethessenek, szükséges volt ezen határozatot felvenni. A 40-ik §-hoz. Igen gyakori azon eset, hogy a magán vámok tulajdonosai, a vám alá vetett hidat vagy utat a forgalom legnagyobb kárára, megfelelő karban nem tartják. Régi törvényeink azon eljárást, mely szerint a hidvámtulajdonos a rozzant állapotban lévő vámos hidnak jó karba helyezésére szorítható, a következőleg szabályozzák: Az 1566. évi XII. t.-cz. szerint azon hidvámtulajdonos, ki birói megintésre sem igazítja helyre a hidat, tiszti kereset utján előbb 100 frt, azután 200 frtnyi birság fizetésben, harmadszor pedig a hely elvesztésében marasztalandó; ugyanezen eljárást megerősítik az 1618. évi XVII. t.-cz. és az 1723. évi XXIII. t.-cz. Ezen törvények határozatai értelmében, valamely rósz állapotban levő vámos hidnak tulajdonosa, hosszadalmas és kétes sikerű eljárás útján birság alá vethető ugyan, de ezen eljárás mellett a hid évekig marad javitatlan, és arra semmi eszköze a hatóságnak nincsen, hogy a hidnak hiányait, melyek nem ritkán megakasztják, vagy legalább megnehezítik a forgalmat, rögtön vagy legalább rövid idő alatt, a vámtulajdonos által kijavíttassa. Ha pedig a hatóság a forgalom szükségleteire való tekintettel az ilyen rozzant hidat kijavíttatja, az erre fordított költségeket, ide vonatkozó törvényes határozat hiányában, a vámtulajdonostól behajtani soha sem lehet. Erdélyben az aprobata constitutio Ill-ik részének a hidak és vámokra vonatkozó 38. és 39-ik czímei szerint, a hidnak jó karban tartását elhanyagoló vámtulajdonos, toties quoties 12 forint birságban, és a netalán okozott kár megtérítésében elmarasztalandó; sőt ismétlés esetében, a Compilas a constitutio Ill-ik részének Ill-ik articulusa szerint, a vám jövedelmétől megfosztható, és mindaddig, mig a hidat jó karba nem hozza, a vámszedéstöl is eltiltható. Az erdélyi törvények sem hatalmazzák fel tehát a hatósságot arra, hogy a vámoshidakra a forgalmat akadályozó hiányokat azonnal, a vámtulajdonos kárára és veszélyére megigazíttathassák. Szükséges tehát módokról gondoskodni, melyek a vámos hidakon támadt hiányoknak gyors és azonnali helyreállítását lehetővé tegyék; a mire nézve egyedül czélravezetö csak az, ha a hatóság feljogosittatik, hogy azon hiányokat, a mennyiben a vámtulajdonos azokat záros határidő alatt önmaga el nem távolítja, a vámtulajdonos kárára és veszélyére megigazgattassa. A 43-ik §-hoz. Az államutak kezelése az 1876. évi VI. t.-czikk meghozataláig, kizárólag a kir. építészeti hivatalok teendője volt, s már ezen körülménynél fogva, a közigazgatásnak ezen ága szükségképen a legnagyobb mértékben központosítva volt. A közigazgatási bizottságok oly szervezetek, melyeknek az államutak kezelésének gazdasági részére befolyást engedni, s a melyekre bizonyos, eddig a központban teljesített intézkedéseket bizni lehet. Az ide vonatkozó intézkedéseket az 1876. évi VI. t.-cz. 25—29. §-ai alapján azonnal rendeletileg életbe is léptettem. Az ezen tekintetben kiadott rendelet szerint a közigazgatási bizottság minden építkezés vagy szállítás biztosítása iránt tartandó versenytárgyaláshoz egyik tagját kiküldi; a közigazgatási bizottság egy tagja részt vesz minden építés vagy szállítás felülvizsgálatánál ; és az építkezések és szállítások haladásának arányában teendő részletfizetések utalványozására, a ministerium által nyitandó hitelek határain belül, a közigazgatási bizottságot bíztam meg. 40*
