Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.

Irományszámok - 1878-84. Törvényjavaslat az Olaszországgal 1878. deczember 27-én kötött vám- és kereskedelmi szerződésről

118 84. szám. azon túl az olaszoknak nálunk, nekünk pedig Olaszországban a halászat megengedtetik. Ezen eddig is fennállott kedvezmény kizárólag Olaszországnak adatik; magyar tengerpartunkra nézve pedig nagy jelentőséggel nem bir. Ausztriában és különösen Dalmácziában ezen előny ellen több izben felszólamlás tétetett. Miután Olaszország részéről épen a halászatra igen nagy súly fektetik, de az olasz verseny még a Dalmát halászatra nézve sem bír hátrányos befo­lyással, s végre miután Olaszország épen Dalmáczia számára több tekintetben előnyöket biz­tosított, a mennyiben különösen dalmát czikkekre nézve, pl. juh, túró, schiavina, castradino stb. számára külön kedvezményes vámtételek állapittatnak meg, ama kedvezmény, ezen ellen­kedvezmény folytán megadható volt. Némi megszorítást mégis szenved az eddigi halászat, miután ugyanis a korálhalászat és a szivacsgyüjtés a halászatból kizárva, és azonkivül a ha­lászatra vonatkozó rendőri intézkedések határozottan fentartva vannak. A XIX. czikk az árúk bevitelét tengeri hajókon, A XX. czikk a baleset alkalmával követendő eljárást szabályozza. A XXI. czikk a belső vizek hajózását tökéletesen szabadnak nyilvánítja A XXII. czikk az utak és közlekedési eszközöknek egyenlő használatát biztositja. A XXIII— XXIV. czikkek a vasúti szállításra vonatkoznak. Az ezen czikkekben fog­lalt elvek kiegészítése gyanánt az 1867. szerződés kiegészítő részét képező vasúti konvenczió, — melyben a csatlakozási vonalak és az ezen vonalakon levő határállomások viszonya sza­bályoztatik, továbbá az ezen határállomásokon alkalmazandó vámeljárás részleteztetik, — mindaddig fentartatik, a mig a jelenleg tárgyalás alatt levő vasúti konvencziónk Olaszország­gal létrejön. A XXV. czikk a konzuli viszonyoknak elvi szabályozását tartalmazza. Olaszországgal 1874. május 15-én kötöttünk ugyan külön konzuláris konvencziót, (beigtatva az 1875. XIII. törvényczikkbe) és igy ezen czikknek tartalma alárendelt jelentőségű, felvétele mindazonáltal azért is szükségesnek látszott, minthogy az emiitett konvenczió csak 5 évre köttetett meg, és igy a szerződés tartama alatt esetleg meg is szünhetik. A XXVI. czikk a szerzői jognak szabályozását helyezi kilátásba. A XXVII. czikk a szerződés tartamát, a XXVIII. a ratifikácziót szabályozza. A főszerződés és zárjegyzökönyv ezen határozatain kivül külön állategészség­ügyi konvenczió köttetett. Az állategészségügyi viszonyok szabályozása, de különösen a keleti marhavész elnyomása czéljából teendő intézkedések megvitatása végett 1872-ben Bécsben nemzetközi kongresszus tartatott. Ezen kongresszuson bizonyos elvek állapíttattak meg, a melyek mellett a jelen volt szakférfiak lehetőnek találták azt, hogy azon országok, a melyek a marhavész és az állati nyavalyák irányában kellő óvatosságot alkalmaznak, még akkor is, ha egyik vagy másik vidéken ragályos állati nyavalya vagy maga a marhavész kiüt, az állatok és az állati termények forgalmára nézve más országokkal, bizonyos óvintézkedések figyelembe vétele mellett közlekedhessenek. Magyarország a bécsi nemzetközi kongresszus elvei szerint rendezte állategészség­ügyét, midőn az 1874. évi XX. törvényczikket alkotta, és nem kiméit sem költséget, sem fáradságot, hogy saját érdekében is a ragályos állati nyavalyák s különösen a marhavész ellen területét biztosítsa. A tapasztalás mutatta, hogy az emiitett törvény erélyes alkalmazása óta a marhavész, ha kiütött is, azonnal elfojtatott és az ország felmentetett azon nehéz bajoktól, a melyek alatt az előbbi időkben épen a keleti marhavész következtében szenvedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom