Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-10. Berlini szerződés (Forditás franczia nyelvből)

50 10. szám. XXX. czikk. A muzulmánok, avagy mások, kiknek a Montenegróhoz csatolt területeken földbirtokuk van s a fejedelemségen kivül akarnak lakni, ingatlanaikat megtarthatják, azokat vagy bérbe adván, vagy mások által kezeltetvén. Senki birtokát nem szabad kisajátítani, csakis törvényesen és a közérdekben előleges kártérítés mellett. Egy török-montenegrói bizottság utasíttatni fog, hogy három évi határidő alatt rendezze mindazon ügyeket, melyek az államjavak és kegyes alapítványoknak (Vakuf) a Fényes porta javára történendő eladására, gazdázására és haszonvételére vonatkoznak, valamint ama kérdéseket is, melyek az azokban érdekelt magánosok érdekeit érintik. XXXI. czikk. A montenegrói fejedelemség közvetlenül az ottomán Portával fog egyezkedni montenegrói ügynökségeknek Konstantinápolyban és az ottomán birodalom bizonyos helyein, a hol ezek szükségessége elismertetik, felállítása iránt. Az ottomán birodalomban utazó vagy tartózkodó montenegróiak az ottomán törvényeknek és hatóságoknak lesznek alávetve a nemzetközi jog általános elvei és a montenegroiakra nézve érvényben levő szokások szerint. XXXII. czikk. A montenegrói csapatok kötelesek lesznek a jelen szerződés ratifikatióinak kicserélésétől számítandó húsz nap alatt, vagy ha lehet még előbb, kiüríteni a területet, melyet e jelen pillanatban a fejedelemség új határain kivül megszállva tartanak. Az ottomán csapatok a Montenegrónak átengedett területeket ugyanazon húsz napi határidő alatt fogják kiüríteni. Mindazáltal tizenöt napi póthatáridő engedtetik nekik ugy az erősségek elhagyására és azokból az élelmi szerek és hadi anyagok elszállítására, mint a hadi gépek és a rögtön el nem vihető tárgyak leltározására. XXXIII. czikk. Montenegró köteles levén a török államadósság egy részét a békeszerződés által neki odaengedett területekért átvenni, a hatalmak konstantinápolyi képviselői ezen rész-összeget, a Fényes kapuval egyetértve, a méltányosság alapján fogják meghatározni. XXXIV. czikk. A magas szerződő felek elismerik a szerb fejedelemség függetlenségét, ezt a következő czikkekben kifejtett föltételekhez kötvén. XXXV. czikk. Szerbiában a vallási és felekezeti különbség nem hozható fel senki ellen indokul arra, hogy kizárassék vagy képtelenittessék polgári és politikai jogai élvezetére, közhivatalok, tisztségek és méltóságok viselésére, vagy a különféle üzletek és iparok bármely helyen való folytatására.