Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-5. Simonyi Ernő és társai határozati javaslata, az összes kormány tagjainak vád alá helyezése iránt

5. szám. 15 Ez esetben a legsúlyosabb beszámítás alá esik a kormánynak azon eljárása, melylyel az ügynevezett három-császár-szövetségnek hazánkra és Ausztriára vonatkozó megállapodásait az 1867: XII. törvényezikk 8-ik §-a ellenére az alkotmányos tényezők elöl eltitkolta, s melylyel a szándékba vett, sőt megtörtént dolgokat hamisan és valótlanul terjesztette a törvényhozások elé, hogy ezek hatályos tiltakozását kikerülje azon politika ellenében, mely ellenkezett a törvényhozások nézetével, s mely végeredményében veszélyezteti a két állam kül- és belbiztonságát. A közös külügyminister a kormány egyetértésével elfogadta a berlini congressus megbízását, Bosznia és Herczegovina elfoglalására és kormányzására. A congressus ide vonatkozó tárgyalásainak jegyzökönyve bizonyítja, hogy e megbízás az ottomán birodalom vonakodásával csikartatott ki. A megbízásról szóló szerződésnek s különösen a congressus jegyzőkönyvébe iktatott záradéknak értelmében mulhatlan feladata lett volna kormányunknak, előzetes egyezraénynyel megállapítani a két tartomány elfoglalásának jogi természetét és végczélját, s a foglalás és kormányzás részleteit. A békés szomszédság érdeke, a nemzetközi jog tisztelete s pénzügyi és katonai érdekek is nyomatékosan parancsolták ezt. Semmi sem bizonyítja, hogy ilyen egyezmény kötését a kormány, a magas porta s az illető népek jogainak méltányos figyelembe vételével komolyan csak meg is kísérletté. A kormánynak az 1867. évi XII. t.-cz. 8. §-a ellenére nem állott jogában a berlini congressus megbízását végrehajtani addig, mig ez a törvényhozó testületek jóváhagyását meg nem nyeri s mig az országgyűlés a végrehajtáshoz szükséges eszközöket meg nem szavazza. Másrészről biztosan volt előrelátható, hogy olyan tartományok elfoglalása, melyeket azok uralkodója világosan át nem adott s melyeknek népe az elfoglalás tárgyában meg sem kérdeztetett, súlyos vér- és pénzáldozatot fog igénybe venni. A kormány mindamellett végrehajtottta Bosznia és Herczegovina elfoglalását, a Porta tiltakozása ellenére nyilt hadjáratot folytatott e tartományok népei ellen hadizenet nélkül, s e népeket lázadóknak tekinté a nélkül, hogy felettük suoverainitással bírt volna. Felelősségét súlyosabbá teszi az, hogy elégtelen erővel, kirívó könnyelműséggel, kellő tájékozottság nélkül s hadseregünk világos koczkáztatásával kezdette meg a foglalási müveletet. Súlyos alkotmánysértést követett el azon eljárással, melylyel a foglalásra fordított pénzt a törvényhozásoktól megszerezte. A két állam közös ügyeinek tárgyalására kiküldött bizottságok 60.000,000 forintot szavaztak meg a közös kormánynak azon czélra, hogy a berlini congressuson a két állam tekintélyét és érdekeit megóvhassa. Sem a közös kormány, sem a magyar kormány ki nem jelentették, hogy e pénz Bosznia és Herczegovina elfoglalására fog fordíttatni, ellenben többszörösen, különböző alkalommal kijelentették, hogy ama két tartomány elfoglalása nem czélja politikánknak, sőt többnemű nyilatkozatukkal s azon demonstratív tényükkel, hogy a Magyarország keleti határain levő szorosok erődítését épen a 60.000,000 megszavazásának javaslatba tételével egyidejűleg kezdették meg, világosan azon hitre akarták birni a nemzetet, hogy a kormány a két állam érdekeinek esetleg szükségessé vált biztosítására nagyobb szabású oroszellenes fellépésre készül. A közös-ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok tagjainak nyilatkozatai, sőt az országgyűlésen e tárgyban felmerült összes kijelentések is világosan tiltakoztak azon feltevés ellen, hogy a megszavazott 60.000,000 a két tartomány elfoglalására fordíttassák s a közös magyar