Képviselőházi irományok, 1875. XXIX. kötet • 924-939. sz.
Irományszámok - 1875-931. 1878. évi XXIV. törvényczikk a szeszadóról
94 931. szám. ömlő czefrét erjesztési czélokra be nem jelentett edényekben felfogni, vagy általában a czefre készítésére rendelt és bejelentett edényeket a bejelentett űrméreten túl nagyobbítani; 2. az üzleti helyiségekben az adó alá eső műveletre bejelentett anyagokon kivül más szeszfőzésre vagy anyaeczet- és eczetgyártásra alkalmas anyagokat, vagy ezen anyagokat beczefrezett állapotban az üzleti helyiségeken kivül tartani; 3. a moslékot a főzési helyiségben tartani; 4. a ezefretartó kivételével bármely más edényt, külön engedély nélkül, a földbe beereszteni; 5. a műeszközöket és edényeket, az anyaélesztő edényeknek, az élesztő edényeknek és élesztőheverő kádaknak kivételével, az üzleti helyiségekben, a számokra kijelölt helyről kimozdítani, kivéve azon esetet, midőn ez csak rövid időre, azoknak tisztítása czéljából történik; 6. az üzleti helyiségekben az iparvállalat folytatásához nem tartozó üzleti eszközöket és edényeket tartani. 13. §. Az edényeknek vagy műeszközoknek más czélokra való használata. Az iparvállalat teljes megszüntetését kivéve, a czefre kószitósére rendelt edényeket és főzőkészülékeket, — ha ezek hivatalos zár alá helyezve nem volnának is, — sem az üzleti helyiségekből eltávolítani, sem más czélra mint a bejelentettre használni nem szabad, mielőtt a vállalkozó ebbeli szándékát az üzleti helyiség felügyeletével megbízott pénzügyi közegnek bejelentette, és ezen bejelentésnek megtörténtét igazoló bizonyítványt kezéhez vette volna. Azon kisebbszerü szeszfőzdékben, melyek a 20. §. II. száma alatt felsorolt főzőkészülékkel birnak, és melyekben a főzőkészülék az üstsisak és a hűtőkészülék lepecsételése által tétetik használaton kivül, a főzőkészüléknek más czélra, mint pálinkafőzésre való használata bejelentés nélkül is szabad. 14. §. . Hivatalos felügyelet alatt álló üzleti helyiségek. A 9. §-ban megjelölt vállalatok üzleti helyisége hivatalos felügyelet alatt áll. Az üzleti helyiséghez tartoznak: 1. azon helyiségek, melyekben az iparüzlet gyakoroltatik; 2. azon helyiségek, melyekben az ezen üzlethez szükséges nyers anyag, vagy melyekben az azokból készített termény tartatik; 3. minden az 1. vagy 2. pont alatt felsorolt helyiségek valamelyikével közvetlen összeköttetésben álló helyiség. 15. §. A hivatalos zár alkalmazása. Felelősség annak épségben tartátáért. ki iparüzlet szünetelése alatt a műeszközök hivatalos lepecsételés által vagy más alkalmas módon (hivatalos lezárolás által) használaton kivül helyeztetnek. Az üzleti időszak alatt az üzlet vezetője, az üzleti időszakon kivül az iparvállalat tulajdonosa vagy bórlője felelős a hivatalos zárlat épségben tartásáért, ha csak be nem bizonyíthatná, hogy a megsérülés neki (az üzletvezetőnek, illetőleg vállalkozónak) be nem számitható véletlen eset, vagy felelőssége alatt nem álló idegen személy hibája által történt. Mi módon helyeztessenek a műeszközök használaton kivül, azt, tekintettel ezen műeszközök minőségére, a pénzügyi közegek határozzák meg.