Képviselőházi irományok, 1875. XXVI. kötet • 871-921. sz.

Irományszámok - 1875-906. A pénzügyi bizottság jelentése, „a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában

240 906. szám. fizetést követeli, az imént emiitett kötelezettségek mellett vállalkozott tehát a pályának a kikötött pavschalis Összeg melletti kiépítésére. És hogy az nemcsak a fentidézett 1869. ápril 16. és 21-iki jegyzőkönyvek értelmében megállapított pótépitkezések és épitési változtatások, hanem netán még későbbi, a pálya soliditása érdekében szükségesnek vált kormányi intézkedések czimén sem a kormány, sem a társulat ellen utólagos követeléseket nem támaszthat, ezt még inkább minden kétségen kivül helyezi azon szerződés, mely az angol-osztrák bank ós a nevezett budapesti ezégekbő! alakult épitő consortium, mint a Riehe testvérek jogutódai között l86ö. ápril 14-én köttetett. Ezen -szerződés 1-ső pontja szerint az épitési consortium felelős a netáni későbbi kiépipitésért, köteles a consortium. a kormány, kívánságára az építkezésben elrendelendő minden átalakítást, minden a kormány által kívánt ujitást eszközölni a nélkül, hogy joga volna az építési vállalatnak azért bármely külön kárpótlást követelni. Ismétli ugyanezt a hivatkozott szerződós 2-ik pontja, a melyben kiköttetik, hogy minden, az illetékes kormányközegektől kivánt rendeleteket és intézkedést köteles a consortium azonnal a legpontosabban végrehajtani, újra kijelentve, hogy semminemű ezimen az épitési vállalat sem az angló-osztrák bank, seiű a kassa-oderbergi vasút részvény-társaság, annál kevésbé az állam ellen semminemű követelést nem formálhat. Mindezekből tehát kitűnik : 1-ször, hogy a kassa-oderbergi vasut-társulatnak a pálya teljes kiépítéséhez és üzletbe bocsátásához tőkéje elég volt, mert a eoncessió folytán a vállalat létesítéséhez befolyt: 25,000 db, részvényért az államtól 200 írtjával .... 5.000,000 írt, 72,063 db. piaezra hozott részvényt az angol-osztrák bank 170 írttal bocsátott ki, ez kitesz ........... 12.250,710 irtot, 38.825.000 fii, elsőbbségi kötvény emittáltatott, 88%-al ez . , 34.166,000 frt, (cursusa volt a prioritásoknak: 1869. 88.73, 1870. 87, 1871. 92.

2

5 1872. 91.

75 J873-ban 85.) , ______ tehát összesen a társulat czimletekből értékesíttetett: • . . . 51.416,710 frí. Ebből az épitési vállalat 36 millióért vállalta fel magát a kiépítést ós így 15.416,710 írttal kevesebbért, mint a mennyit a czlmletek értékesítése tett. És ha ezen 15 millió felüli összegből az intercalaris kamatok, a minden néven nevezendő jutalékok és kibocsátási költségek bármily magas összegre is tetetnek, ezen 15.416,710 irtot, csak kis mértékben emészthették fel. Kitűnik : 2-szor, hogy a kikötött 36 millió frt, pauschalis összegéri az épitési vállalkozók a pályát teljesen kiépíteni és 'felszerelni, s mindazon pótlólagos intézkedéseket, melyeket a kormány kívánt,, minden kárpótlási igény kizárásával kötelesek valának teljesíteni. Az építési vállalat mindazonáltal tudvalevőleg 8

1

/, millió frt pótépitési követeléssel állott elő, mely összeg utóbb 4.600, frtra szállíttatott le. Az építési consortium részére a társulat ezen 4.600,000 frtnyi kárpótlást az igazgatótanácsnak 1873. január 16-án tartott gyűlésében a jegyzőkönyv tanúsága szerint majdnem kivétel nelkul méltányossági szempontokból szavazta meg, mely határozathoz a kormány képviselőjének nézetünk szerint annál kevésbbé lett volna szabad hallgatag hozzájárulni, inivef az igazgatótanács az epito consortiummal csakis a kormány elleni viszkereseti jogának határozott fentartása mellett lepett egyezségre Mellőzve azonban ezúttal a társulat ellenében felállított kárpótlási követeles jogezimenek taglalását nem tekinthetjük az állam terhére, a kormány által elvállaUatni javasolt 2.521,000 írt, kárpótlási összegei azon 922,215 írton felül igazoltnak, melynek elvállalására a kormány az ebbeli tárgyalások folyamában hajlandónak nyilatkozott. * , ; Ugyanis a 2.521,000 frt, (melyből az osztrák kormány m. e. 500,000 frt 0. e, vállalni kész) a következő főbb tételeken alapszik 1-ször a mostü tunnel kiépítésénél beállott force-majeur-ból ;