Képviselőházi irományok, 1875. XXVI. kötet • 871-921. sz.
Irományszámok - 1875-906. A pénzügyi bizottság jelentése, „a kassa-oderbergi vasut függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasut magyarországi részével való egyesitéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
238 906. szám. Ekkép ha ezen 346,018 frtból levonaük az emiitett 193,577 frt 59 kr. ugy az uj subventió 153,040 frt 41 krt tesz ezüstben, melyhez jön 34,661 frt 80 kr. az arany és ezüst közötti különbségért 10%-it véve 346,618 frt után és igy összes&n (87,702 frt 21 kr. ezüstben a tulajdonképeni uj kamatgarantia. Ezenkivül a részvénytőke után államilag garantirozott ő°/„ egy °j 0-el leszáUütatnék és a 19.412,600 frtot tevő társulati részvénytőke kamatjából külön: 194,126 frt lenne jövőre a részvényesektől levonandó. Ily módon az összesen 48.« mértföld hosszú kassa-oderbergi vaspályában következő névleges érték-összegek lesznek investiálva: , jr , / 19.412,000 frt részvényekben 58.23/,000 frt részvénytőke j 38 _ 835f200 frt elsőségekben 1.433,750 frt magyar beruházási kölcsönben (1876: XI. t.-cz. szerint) 1.200,000 frt az osztrák beruházási kölcsön, 6.800,000 frt a tervezett ujabb elsőbbségi törvény, igy összesen 67.671,550 frt vagyis mértföldenként m. e. 1.400,000 frt a befektetési tőke és e mellett még a részvénytőke után az államilag garantirozott 5°/ 0 kamat is 4°/ 0-ra volna redueálandó a törvényjavaslat szerint. Ily körülmények között, habár tagadhattam hogy a kassa-oderbergi vasútnak, mint hegyi pályának kiépítése költségesebb, de még sem igényelhet ily óriási befektetési tőkét, — szükségesnek látszik e vasút történetéből némely dolgok felemlítése, annyival is inkább, minthogy a fentebb részletezett eddigi kibocsájtások alapján már 1876. végéig: a magyar állam ..... 11.265,000 jrtot Ausztria 2.318,000 „ subventiót előlegezett a kassá oderbergi vasútnak, mely összegekkel e társulat az állam adóssává vált, ezenfelül pedig tekintve a nagy befektetési tőkét, e vasút még hosszú időn át lesz utalva az állami subventió igéidbe vételére. A kassa-oderbergi pálya 1866. évi június 26-án engedélyeztetett Eiche testvérek és gr. Forgách Antal részére. Ezen engedély 1867. augusztus 31-én a Banque de Credit foncier et industrielle-re, ettől 1868. ápril 29-én a Société de Credit foncier internationalra ruháztatott át, mely a kassa-oderbergi vasút-társaságot alapította. Az eredeti eoncessió a kamat-garantiát 2.683,000 frtban állapította meg, ez 1867. június 22-én 2.948,390 frtra emeltetett; a jövedelmi-és szelvénybélyeg adómentesség 2 évről 9-re terjesztetett, a földbeváltásnál az átiratasi díj lefizetése elengedtetett, a garautia igénybevétele pedig nem az összes vonalok üzletbeadása napjától engedtetett meg, hanem az egyes vonalok megnyitása után azonnal folyóvá tétetni határoztatott. Ezenkivül az építés erélyesebb megkezdésének kedvéért az állam 5 millió forintot előlegezett, melyért a társulat most a közös aetivák között levő és az 5 millió frt készpénz előlegnek mintegy felét érő 25,000 db. parival számított 200 frtos társulati részvényt adott az államnak. Mindezekből az tűnik ki, hogy a kassa-oderbergi vasút-társulat oly fényes subventióval és kedvezményekkel láttatott el, melyek unicumnak nevezhetők, Egyik legnevezetesebb mozzanat azonban e vasúttársulat történetében amaz időpont, midőn a közlekedési bizottság rendelkezésére bocsátott okmányok szerint 1869. február havában a kassaoderbergi vasút igazgató tanácsa jelenti a magyar kormánynak, hogy Langrand Dumoncan, mint a Société de Credit foncier mternational delegált administrátora az angol-osztrák bankra Bécsben ruházta minden jogait, melyek őt, mint a kassa-oderbergi vasút fővállalkozóját, megilletik.
