Képviselőházi irományok, 1875. XXVI. kötet • 871-921. sz.

Irományszámok - 1875-871. 1878. évi V. törvényczikk a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről

871. szám. 9 52. §. A szabadság-vesztés büntetések addig, mig azok végrehajtására, a jelen fejezet határozatainak megfelelő intézetek nem szerveztetnek: a fennálló szabályok szerint foganatositandók. A föltételes szabadságra bocsátásnak mindazonáltal ezen idő alatt is van helye, és pedig tekintet nélkül az Ítéletben megállapított szabadság-vesztés büntetésének tartamára, azokra nézve is, kik közvetítő intézetbe nem szállíttattak, ha a 44., illetőleg 48. §§-ban meghatározott egyéb föltótelek reájuk nézve megvannak. A jelen törvénynek megfelelő intézetek felállítása, illetőleg berendezése után: az igazságügyminister köteles intézkedni, hogy azok arányához képest az elitéltek, és pedig azok is, a kik szabadság-vesztés büntetésüket már megkezdették, ezen intézetekbe szállíttassanak, s büntetésüknek hátralevő részét, a jelen törvénynek megfelelőleg állják ki. A pénzbüntetés minden egyénre nézve külön állapítandó meg. Az ítéletben meghatározandó egyszersmind a szabadság-vesztés büntetés tartama is, melyre a pénzbüntetés, — ennek behajthatlansága esetében — átváltoztatandó. Ezen meghatározásnál egy forinttól tiz forintig terjedő összeg helyett, egy nap számitható. A pénzbüntetést helyettesítő szabadság-vesztés büntetés tartama azonban, ha az főbüntetésként állapíttatott meg: hat hónapot, — ha pedig mellékbüntetésként szabatott ki, három hónapot nem haladhat túl, s az első esetben fogházra, a másodikban pedig azon nemű szabadság-vesztés büntetésre változtatandó, melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül ítéltetett. Életfogytig vagy tizenöt évig tartó fegyházi vagy hasonló tartamú államfogházi büntetés esetében: a pénzbüntetést szabadság-vesztés büntetésre nem lehet átváltoztatni. Az elitélt hagyatékából a pénzbüntetés csak akkor hajtható be, ha az ítélet még annak életében jogerejüvé vált. 54. §. A jelen törvényben meghatározott esetekben, a szabadság-vesztés büntetésen felül hivatalvesztés, és a politikai jogok gyakorlatának ideiglenes felfüggesztése, mint mellékbüntetés, együtt vagy külön állapítandó meg. Azon esetekben mindazonáltal, melyekben a bíró által megállapitott büntetés hat havi fogházat vagy hat havi államfogházat nem halad felül, habár e melleit pénzbüntetés is állapíttatott meg; úgyszintén azon esetekben, melyekben főbüntetésül csak pénzbüntetés mondatott ki (92. §.) a hivatalvesztés és politikai jogok felfüggesztése mellőzhető. . 55. §. A hivatalvesztésre itélt elveszti: 1. kinevezés vagy választás utján nyert közhivatalát vagy szolgálatát: úgyszintén hatósági megerősítés folytán viselt hivatalát, szolgálatát vagy állását, s az ezek után járó nyugdíjigényeit, nyűg- vagy kegydiját; 2. ügyvédi, közjegyzői, nyilvános tanári, vagy nyilvános tanítói állását; 3. a gyámságot vagy gondnokságot; 4. az örökösökre át nem szálló nyilvános czimeit, belföldi rend- és diszjeleit, külföldi rend- és diszjelek viselhetósének jogosítványát; KÉPV. H. IROMÁNY 1875-78. XXVI 2