Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-802. Törvényjavaslat, a végrehajtási eljárásról

802. szám. ?7 végrehajtás veszélyt hozható késedelem és fenakadás nélkül legyen foganatosítható, de másfelől az örökösöknek, s ezek között a netalán ismeretleneknek is érdekei kellően megvédessenek. A 18. §. azon rendelkezése, mely szerint a végrehajtás foganatosítására, ha e végből telekkönyvi bejegyzés szükséges, az illető telekkönyvi hatóság, minden más esetben pedig azon járásbíróság illetékes, melynek területén a végrehajtás foganatosítandó — jelentékeny tényezőként fog ahhoz járulni, hogy a végrehajtási eljárás egyszerüsittessék, és hogy mellőztessenek azon, eddig sajnosán észlelt bonyodalmak, melyek azáltal okoztattak, hogy ugyanazon végrehajtást szenvedő ellen ugyanazon tárgyakra különböző birói hatóságoknak, járásbíróságnak, törvényszéknek — Budapesten pedig a kereskedelmi és váltótörvényszéknek kiküldöttjei is egyidejűleg teljesítettek birói végrehajtásokat; és hogy ha a végrehajtás ingókra és ingatlanokra foganatositandónak rendeltetett el, az ingóságokra vezetendő végrehajtás foganatosítása végett is a dologi bíróság kerestetett meg, a mely gyakran igen hosszú idő múlva intézkedett s sok esetben a végrehajtás foganatosításával a megkereső járásbíróságot bízta meg. — Minthogy a végrehajtás foganatosításának ugyanazon birói hatóságnál való központosítása az eljárás egyszerűsítését nagyban — előmozdítja, ugyanezen szakasz szerint Budapest fővárosában azon végrehajtások, a melyek nem telekkönyvi bejegyzés által teljesítendők, az igazságügymíníster által e végből megbízandó, egy vagy két járásbíróság hatáskörébe utaltatnak. A 19. §. azon intézkedése, mely szerint, ha a végrehajtás csupán az azt elrendelő bíróság mint telekkönyvi hatóság által foganatosítandó a végrehajtási kérvény a bíróság telekkönyvi igtató-hivatalába nyújtandó be, szinte az eljárás egyszerűsítését és azt fogja eredményezni, hogy ezen esetben a végrehajtató már a végrehajtási kérvény beadásának időpontjában szerzi meg a telekkönyvi rangsorozati elsőséget. A 20 — 28. §§. intézkedései, melyek a végrehajtást rendelő végzések kiadmányozását, a végrehajtás foganatosításának a kiküldött általi megkezdését, a végrehajtás foganatosításának idejét, és általános szabályait tárgyazzák, tüzetes indokolást nem igényelnek. A 24. §-nak azon intézkedése, mely szerint a végrehajási jog a követelés jogczimére és minőségére való tekintet nélkül a rendes elévülési határidő alatt, tehát 32 év alatt, a hol pedig az osztrák polgári törvénykönyv van életben, 30 óv alatt évül el, czélszerünek mutatkozik azért, mert a birói határozatokban vagy a bíróság előtti egyezségekben a követelések az előbbi jogczim különbözőségeitől többé nem függő alapot nyernek; mert a végrehajtási jognak rövid idő alatt való elévülése oda kényszeríti a vógrehajtatót, hogy az elévülés félbeszakítása miatt magának felesleges költséget ós a bíróságoknak felesleges munkát okozó végrebajtásokat kisértsen meg, akkor is, a midőn annak eredménytelenségét Önmaga is előre látja; és mert, hogy egy példára utaljak, nem igazságos, hogy egy kölcsön kötelezvény alapján hozott köztörvényi marasztaló ítélet 32, illetőleg 30 év alatt bármikor végrehajtható legyen, míg ellenkezőleg a szigorúbb váltóbeli marasztaló határozat végrehajthatósága 3 év alatt évüljön el. A 29. §. szerint a költségeket a kiküldött állapítja ugyan meg, de ezen megállapítás a 30. §. szerint a bíróság által hivatalból vizsgáltatik felül. Szükséges ez a végből, hogy a netaláni visszaéléseknek eleje vétessék; s épen ezért kellett a túlságosan megállapított és kifizetett költségvisszatéritési'e nézve esetleg az ügyvédnek és a kiküldöttnek felelősségét is megállapítani. A 31. §-ban megoldást nyernek azon esetek, a melyekben a kiküldött az elrendelt végrehajtás foganatosítását felfüggeszteni köteles, ha közokirattal igazoltatnak oly tények, melyek a végrehajtási jog megszűntét, vagy időleges szünetelését vonják maguk után. Minthogy azonban e részben a kiküldöttet döntő határozati joggal felruházni nem lehet: kötelességébe van téve, hogy a vonatkozó közokirat bemutatása mellett 24 óra alatt a bíróságnak jelentést tegyen, s a bíróság a 32. §. értelmében a felfüggesztett végrehajtás folytatását van jogosítva megrendelni. A 33. §. a végrehajtást szenvedő ellen elrendelt csődnek a végrehajtásra való hatályát szabályozza. Tekintettel arra, hogy azon ténykérdés, váljon és mennyiben foganatosíttatott a