Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-802. Törvényjavaslat, a végrehajtási eljárásról

802. szám. 67 b) egyedileg meghatározott dolog vagy jog iránt indított perben hozott feltétlenül marasztaló első bírósági ítélet alapján, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal bíró felébb ezést vagy igazolási kérelmet adott be ; c) a 237. §. eseteiben, a mennyiben egyedileg meghatározott dolog vagy jog igényeltetik; d) ha valamely ingó dolognak vagy jognak birtoka vitássá válik s nem állapitható meg, hogy ki van a valódi birtokban vagy kinek legyen joga birói oltalomra; e) valamely ingatlanra bekeblezett követeléssel biró jelzálogos hitelező kérelmére: a jelzálogul szolgáló ingatlanra ós ennek tartozékaira: ha hitelt érdemlőleg kimutatja, hogy a jelzálog által nyújtott biztositék, zárlat alkalmazása nélkül veszélynek van kitéve. Ha a zálogjog az előjegyzett tulajdonjognak igazolásától, vagy nem igazolásától függő joghatálylyal van bekebelezve: zárlat elrendelésének hely nem adható. 248. §. A 247. §. b) pontjának eseteiben feltétlenül, az a) pont esetében pedig akkor, ha a zár alá veendő tárgy iránt per van indítva, vagy a zárlati kórelem beadásával egyidejűleg megindittatik: a zárlat elrendelése iránti kérvény a per bíróságához adandó be. A 247. §. a) pontja esetében, ha a zárlat a per megindítása előtt kéretik, ugy a 247. §. e), d) és e) pontjainak eseteiben a zárlati kórvény vagy megkeresvény, ahhoz képest, a mint a zárlat tárgyát ingatlan, vagy ingó vagyon képezi, azon birtokbirósághoz vagy járásbírósághoz intézendő, melynek területén a zárlat foganatosítandó. Ha a zárlat ingókra ós ingatlanokra szándékoltatik intézetni, az elrendelésre a birtokbiróság illetékes. Több birtokbiróság vagy több járásbíróság területén foganatosítandó zárlat esetében, a választási jog a zárlatot kérőt illeti. 249. §. A zárlat iránti kérvény vagy megkeresvény a 247. §. b) és c) pontjainak eseteiben, az ellenfél meghallgatása nélkül, az a), d) és e) pontok eseteiben pedig rendszerint az ellenfél meghallgatása után intéztetik el. Utóbbi esetekben, a mennyiben a késedelem veszélylyel járna, a zárlat előlegesen az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelhető ; egyidejűleg azonban a felek meghallgatására határnap tűzetik s ennek folytán az előlegesen elrendelt zárlat fenntartása, vagy feloldása végzés által döntetik el. Az előlegesen elrendelt zárlatot feloldó végzés ellen beadott felfolyamodásnak halasztó hatálya van. Ha a zárlat ingóságokra rendeltetett el: erről az ellenfél a zárlat foganatosításakor, ha pedig a zárlat csupán telekkönyvi feljegyzés által foganatosittatik, a zárlatot elrendelő végzés kiadmányozása alkalmával értesíttetik. A 247. §. a) ós e) pontja eseteiben a zárlat vagy feltétlenül, vagy azon feltétel alatt rendelhető el, hogy a zárlatot kérő a bíróság belátása szerint megállapítandó biztositék-összeget készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban (35. §.) a zárlat foganatosítása előtt letenni legyen köteles. 250. §. Midőn a zárlat csupán valamely ingatlan tulajdonjogának biztosítására rendeltetett el: a foganatosítás zárgondnok nevezése nélkül a megrendelt zárlatnak telekkönyvi feljegyzése által eszközöltetik; és ezen esetben, ha a 19. §. esete forog fent, a zárlati kérvény a bíróság telekkönyvi iktató hivatalába adandó be. Ha a 19. §. esete nem forog fent: a telekkönyvi feljegyzés