Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-870. Schwarcz Gyula törvényjavaslata, az államtanácsról
382 870. szám. E szerint a kilencz szakosztály közöl hétnek államtanácsosait ő Felsége, a szakminister előterjesztésére oly jelöltek közöl nevezné ki, a kiket a képviselőház illető szakbizottsága az országegy-egy kitűnő szaktestületének s egy esetben — a jogi szakosztályt illetőleg az ország legfőbb bíróságának is meghallgatásával — terjesztene föí; két szakosztály államtanácsosait azonban a képviselőház szakbizottságai nem szaktestületek, de egyes kiváló szakfórfiak meghallgatásával fogná fölterjeszteni. E két szakosztály a közigazgatási és a pénzügyi. Hogy miért nem lehet e körökbevágó szaktestületek fölállítására gondolni: ezt bővebben fejtegetni fölösleges. Megjegyzendő még, miszerint jelen javaslat szerint a közegészségügy és szegényügy számára csak egy combinált szakosztály állíttatnék föl, az államtanács kebelében. Miután a szegényügyi politika csak a munkaképtelen szegények sorsának állami enyhitését tűzi maga elé : e két mozzanat egy szakosztalybai bekeretezésének igazolására szintén fölösleges további indokolásba bocsátkozni. A takarékosság szempontja is kívánja ezt az államtanácstól: de a képviselőház külön szegényügyi szakbizottsága ellen nem lehet kifogása. Hogy szegényügyi szaktestületek nem léteznek, s hogy ilyeknek, az az szegényügyi szakértők testületének fölállítására egyelőre gondolnunk sem lehet, ez is bevilágló; nem marad tehát egyéb, mint ezen combinált szakosztály államtanácsosainak kijelölésénél a szegényügyet illetőleg egyes szakférfiakat vétetni igénybe a kijelölő képviselőházi bizottság tájékoztatására. Egyébként mindazok, a miket az államtanács elnökének a képviselőház jelöltjei közöli kineveztetésének indokolására fölhoztam, teljes mérvben állanak azon módozatra nézve is, a melylyel az államtanácsosok állomásait betöltetni indítványozom. Ugyanazon indokok tiltottak el az államtanácsosokra nézve attól is miszerint állomásaik betöltését illetőleg se a szabad választási rendszert, se a korlátlan kinevezési rendszert ne javasoljam. Az államtanácsosok számát, tekintettel a 9 osztályra, 28-ban állapítottam meg. Ez a legkisebb szám, a melyen innen maradni már nem józan takarékosság lenne ; de koczkáztatása az államtanács sikerteljes működésének, így is csak egyetlenegy szakosztályra, a jogira esnék 5 államtanácsos, a többire csak 3, sőt egyre a bányászatira csak 2 : a kellő segédszemélyzet támogatásával ennyi állarntanácsos a reája háromló munkarészt a szakosztályokban, ha nem is valami szerfölötti könnyedséggel, de mégis tulterheltetés veszélye nélkül végezhetné, A szakosztályokban a legidősb államtanácsos elnökölne, mit fölöslegesnek tartottam belevezetni a törvényjavaslatba, Takarékossági szempontból ugyanis mellőzni óhajtottam oly szerkezetet, mely azon félreértésre szolgáltathatna alkalmat, mintha a 9 szakosztályban ugyanannyi elnökség állandósittatván, ezen 9 szakosztályi elnök számára magasabb évdij, lakpénz, nyugdíj lenne kilátásba helyezendő, mint a többi államtanácsosok évdija, lakpénze és nyugdija. Hogy minő tagozatú legyen a segédszemélyzet, hány tagból álljon, — hogy legyen beosztva az egyes szakosztályokba: mindezt jelen javaslat keretén kivűl hagytam, mint oly mozzanatokat, melyekre nézve gyakorlatilag üdvös intézkedéseket csak majd az államtanács elnökének meghallgatásával fogott, — az összhangzat kedveért, — a ministerelnök előterjesztésére ő Felsége oly időben megtehetni, midőn már az ideiglenes, az az egyelőre alkalmazandott, illetőleg|a ministerelnök által az államtanács plénuma s a szakministerek által az egyes szakosztályok számára odarendelendett fogalmazási és kezelési személyzet működéséből a fölmerülendett évi munkateher arányában az államtanács elnöke a valódi szükségletre nézve inductiv utón magát teljesen tájékozandotta. Ezért nem terjeszkedtem ki annak meghatározására sem, hogy minő ügyeket, s minő föltételek alatt fog az államtanács a plenumban tárgyalhatni. Hogy az államtanács összes szakosztályait közösen érdeklő ügyek, és a törvényjavaslatok és törvények szerkezeti egyeztetése a plénum elé tartoznak : ennyit egyelőre a bevezető államtanácsi alapszabványban is kilehetne mondani. A többit, az államtanács saját gyakorlata fogta legvilágosabban megállapíthatni.
