Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-870. Schwarcz Gyula törvényjavaslata, az államtanácsról

870. szám. 377 a törvényjavaslatok és közigazgatási alapszabványok kérdését illetőleg a franczia államtanács alapgondolatához, a mennyiben t. i. Hollandiában a király minden törvényjavaslatot, mely az országgyűlésen benyujtatik, az államtanácsnak tartozik az alkotmány 72. §-a értelmében kiadatni annak beható megvitatása végett, és csak ha már az államtanács véleményes jelentését megtette, dönt a király a fölött, hogy vajon hajlandó-e a szóban forgó javaslatot, megszavaztatása esetében, szentesíteni ? Másfelől ugyancsak a portugál államtanács alapgondolatára emlékeztet a porosz államtanács, de ez utóbbi azon szemet képviseli az e rovatba sorozható álSamtanácsi intézmények lánczolatában, mely a legmesszebbre távolodott el a franczia államtanács alapgondolatától Az állani legmagasabb tisztviselőinek és méltóságainak e gyülekezetében már csaknem teljesen elmosódva találjuk azon jogkör nyomait, mely a hollandi államtanácsban — saját, inkább a portugalléval rokon alapgondolata daczára -— a franczia államtanács egy némely mozzanatára még élénken emlékeztet; a porosz államtanácstól már csak egy lépés az angol „Privy 0ouncil'-ig, melyben a rendszeresen működő államtest alapeszméje a cabinet előtérbe nyomulása óta a gyakorlatban legalább már csaknem teljesen leszerveződött. A harmadik nagy rovat typusát képviseli a görög királyság államtanácsa. Az 1864-iki alkotmány 83, 84, 85 és 86-ik §§-ai tisztán, világosan oly államtanács körvonalait állítják élőnkbe, melynek egyetlenegy magas czélja, föladata vagyon : előkészíteni és elbírálni a törvényjavaslatokat. Sem a közigazgatási munka-körből, sem a bíráskodás jogköréből nem jutott osztályrósz a görög királyság államtanácsának Jogköre, munkaköre egyszerű, egységes, önmagában teljesen bevégzett: támogatására lenni a törvényhozási munkálatoknak. *) T. képviselőház ! Nem azért hivatkozom mind e külföldi intézményekre, mintha hazánkra nézve egy államtanács fölállításának szükségességét azon bevégzett tényből akarnám levezetni, miszerint Európa elősorolt egyes alkotmányos államaiban ilyen vagy amolyan államtanács létezik. Mindez államtanácsokra, mint külföldi mintákra csak azért vagyok bátor fölhívni a figyelmet, hogy kimutassam, miszerint igen is megfér az államtanácsnak nem egyféle alakja a parlamentarismussal az államólet gyakorlatában ; ós fölhoztam mindezeket még azért is, hogy figyelmet ébreszszek az államaiét oly tünetei iránt, a melyeknek orvoslásáról hazai törvényhozásunknak is minél előbb gondoskodnia kellene, s hogy előbb nem gondoskodott, ezt többek közt azon körülménynek is tulajdonithatni, miszerint a hagyományos visszaélések megszokásában az élesebb jogérzék követelményei iránt mintegy elfásulva, gyakran mi magunk sem vettük észre, hogy ezen tünetek kórtünetek tulajdonkópen, a melyeknek gondozását hazánk érdeke égetőleg követeli, A legnyomatókosabb indok azonban, mely engemet arra indított, hogy államtanács fölállítását indítványozzam, sokkal közelebb fekvő szükségletek — ós érdekekben gyökerezik. Tény az, miszerint parlamentáris jogállam, melyben a kormány annyiféle munkaterhét lenne kénytelen viselni, mint Magyarország kormánya ezt jelen alkotmányunk alapján, de iure és de íácto eszközölni kénytelen, nem létezik. *) Ezen mintára körvonaloztatott körülbelül Szerbia senatusának jogköre is a legutóbbi időben. — Megjegyzendő, miszerint Norvégiában a ministereket nevezik, az államminister kivételével, államtanácsosoknak; szintúgy csak államtanácsos ezimtt viselnek Svédországon, egynéhányat (az igazságügyministert és külügyministert) kivéve, kik államministerek czimét viselik, az összes svéd szak- és tárcza nélküli ministerek; Dániában államtanács nevet nyer minden ministertanács, melyben a király személyesen elnököl s ha a trónörökös nagykorú, ez utóbbi is mint tag részt vészen. A király betegsége, távolléte, kiskorúsága alatt Dániában az alkotmány 8-ik §-a értelmében, a minis-tertanács, a Rigsdag egybehivásáig, illetőleg egybejöttéig a regensségi jogokat szintén államtanács czimén gyakorolja. Az osztrák államtanácsról azért nem tettem említést, mert ennek genesise ugy mint különböző átalakulási phasisai egyiráüt oly időkben gyökereznek, a melyekbeu Ausztriában parlamentarismus még nem létezett. Az 1867. előtt Ausztriában inaugurált alkotmányosság, ugyanis, nem bírt a parlamentarismus föltételeivel, sőt nem is áholta azokat jogcíméül. KÉPV. II. IROMÁNY 1875-78. XXV. 48