Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-868. A képviselőház vám- és kereskedelmi bizottságának jelentése, a főrendek által, „az osztrák-magyar általános vámtarifáról” szóló törvényjavaslat, valamint az ahhoz csatolt tarifa némely szakaszainál elfogadott módositások felett

368 868. szám. A juta-fonál vámmentessége az osztrák juta szövészet támogatása végett hozatott javaslatba. Behatóbb tárgyalások után azonban ezen vámmentesség az osztrák len-fonásra nézve hátrányosnak találtatott. Ez okból az emiitett módositás megszünteti a juta-fonál vámmentességét s a tételt 1 frt 50 krban szabja meg. A bizottság nem ellenzi e módosítást, mert hazánk a jutaiparnál közvetlenül nincs érdekelve. Igaz ugyan, hogy az osztrák juta-gyártmányok az előállítás költségeinek emelkedése folytán drágábbak lesznek s igy a nálunk használt juta-zsákokra stb. is kiterjeszkedhetik e drágulás, azonban a bizottság azt tartja, hogy az ekként nagyobb gyártási költséggel dolgozó osztrák iparral jelentékenyen versenyez a külföldi hasonló gyártmány és e verseny az érintett vámtétel hatását paralisálni lesz képes. A vámtarifa 36. szakasza a), b), c), d), e) és f) pontjai helyére a főrendek a következő módosítást fogadták el: ,,á) közönséges., azaz 50-es számú s annál durvább fonálból készült szövetek borzolva és kikészítve is: ad) közönséges sima szövetek, sávolyvsán is, melyeknél 5 négyszög milliméterre 38 vagy annál kevesebb fonál esik: 1-szor, nyers állapotban 100 klgr. . . . . . . . .32 frt. 2-szor, fehérítve vagy festve (törökvörösre festett szövetek kivételével) 100 klgr. 40 frt. 3-szor, tarkán szőve szinnyomatosan vagy törökvörösre festve 100 klgr. . 60 frt. bb) közönséges mustrás-szövetek, melyeknél 5 négyszög milliméterre 38 vagy annál kevesebb fonál esik: 1-ször, nyers állapotban 100 klg. ......... 40 frt. 2-szor, fehérítve vagy festve (a törökvörösre festett szövetek kivételével) 100 klgr. 50 frt. 3-szor, tarkán szőve, szinnyomatosan, vagy törökvörösre festve 100 klgr. . 10 frt. cc) közönséges sürüsima vagy mustrás-szövetek, melyeknél 5 négyszög milliméterre 38 fonálnál több esik : 1-szÖr, nyers állapotban 100 klgr. . . . . . . . .50 frt. 2-szor, fehérítve vagy festve (a törökvörösrefestett szövetek kivételével) 100 klgr. 60 frt. 3-szor, tarkán szőve, szinnyomatosan, vagy törökvörösre festve, 100 klgr. . 80 frt. b) finom sima vagy mustrás-szövetek, azaz 50-es számúnál finomabb, de a 100-as számúnál (bezárólag) nem finomabb fonalból 100 klgr. : 1-szÖr, nyers állapotban .......... 60 frt. 2-szor, fehérítve vagy festve, tarkán szőve vagy szinnyomatosan 100 klgr. . 90 frt. c) legfinomabb sima- vagy mustrás-szövetek, azaz 100-as számúnál finomabb fonálból készült szövetek, továbbá tüll, bobinet, petinet, a d) alatt emiitett függönykelmék és bútor hálók kivételével, csipkék, hímzett szövetek, fém- vagy üvegszálakkal vegyes áruk 100 klgr 150 frt. d) bársony- és bársonynemü szövetek, felmetszett vagy metszetlen bolyhókkal, bobinetszerü függőkelmék és butorhálók; szalag, paszománt, gombkötő és kötött áruk 100 klgr 70 frt. e) szőtt pamutbelek, hálószerű szövetek, hevederek, durva hálók és kötelek, bélésnek való keményített hálószövetek 100 klgr. ........ 24 frt." A főrendek ezen, a két kormány megegyezésén alapuló módosítása 'egészen átalakítja a képviselőház által már elfogadott tarifa-tételeket s általában akként jellemezhető, hogy a pamutáruk osztályozásának az előbbeninél részletesebb eszközlése által közelebb viszi a vám arányát, s annak tételét az áru értékéhez, mi vámpolitikai tekintetből határozott előnyt képez ; de maguk az egyes alosztályok minősítése is változott s pedig átalában akként, hogy a közönséges, finom és legfinomabb áruk közt az 5 milliméterre eső fonalak száma és e fonalak minőségéhez képest alkalma-