Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-863. Törvényjavaslat, a szeszadóról
326 863. szám. 5. A czefrehütő-készülékek, ha a czefre 19 centiméternél nagyobb átmérőjű csőveken folyik át, vagy ha a czefre kihütése nem egészen zárt hengerekben gépileg történik. 6. A czefrevezető csövek, ha átmérőjük 19 centiméternél és a czefrevezető csatornák, ha átmetszetük 250 D centiméternél nagyobb. 7. Az élesztőkeverő-kádak (élesztőt előkészitő kádak) ha ezek összes űrtartalma a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmát (25. §. 1. sz.) sajtolt élesztőt készitő gyárakban 30°/ 0-k a l> más szeszfőzdékben 20°/ 0-kal meghaladja. 8. Az élesztőt mosó edények, élesztő-viztartók, ha azok az erjesztő-kádakkal vagy a főző készülékkel, vagy mind a kettővel csövek vagy csatornák által összekötvék. 9. Az élesztő-hab-edények, ha azoknak űrtartalma egyenként 50 liternél nagyobb, vagy összes űrtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. I. sz.) l°/ 0-ját meghaladja. 10. A czefre kifőzésére szolgáló főzőkészülékek (kazánok és czefremelegitők), ha azoknak összes űrtartalma a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) Il0°/ 0-át meghaladja. 11. A czefremelegitő akkor is, ha űrtartalma (azon űrtartalmat leszámitva, melyet az abban netalán találtató alszesztartó vagy kigyócső elfoglal) közönséges főzőkészülékeknél a legkisebb kazán űrtartalmának s / 4-ét, folytonosan működő főzőkészülékeknél pedig a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 20°/ 0-át meghaladja. A 3—11-ig felsorolt edények és műeszközök közül, ha a megadóztatásukra szükséges feltételek egészen vagy részben megvannak, az előkeverő-kádak, olvasztókádak és a répát áztató edények (3. szám), az ólesztő-keverőkádak (7. szám), valamint a főzőkészülékek (10. sz.) űrtartalmuk azon többleteivel veendők be a napi termelőképességbe, melyekkel a fentemiitett adómentes százalékokat meghaladják; ellenben a hütőbárkák (4. szám), czefrehütő-készülékek (5. sz.), czefrevezető-csövek és csatornák (6. sz.), az élesztőt-mosó edények (8. sz.), — az élesztőhabedények (9. sz.), czefremelegitők (11. sz.), a napi termelőképességbe összes űrtartalmukkal vonandók be. Azon edények, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (1. sz.), valamint gabonát vagy kukoriczát feldolgozó szeszfőzdékben az áztató edények (1. sz.), azon esetben, ha rájuk nézve az 1. illetőleg a 2. szám alatti feltételek megvannak, keverő-kádakul tekintendők, és oly elbánásban részesülnek, mint ezek. Ha a czefremelegitő űrtartalma a napi termelőképességbe beszámittatik, akkor ezen űrtartalom a főzőkészülékek összes űrtartalma netán adó alá eső többletének (10. sz.) kiszámításánál figyelmen kivül marad. 28, g. Adómentes edények. A termelőképesség megállapításánál számításba nem jönnek: 1. a gőzkatlanok, gőzvezetőcsövek, gőzgépek és minden olyan eszközök, a melyek folyadékok befogadására nem alkalmasak, 2. a víztartók, kónsavas-viz-tartályok valamint a vizvezető csövek, 3. a gabonaszemek megpuhitására szánt kádak, 4. a burgonyamosó kádak, 5. a czukorüledék és ezzel egy sorba tartozó anyagok eltartására rendelt tartályok (gödrök), 6. azon edények, melyekben hideg vagy langyos vizzel malátatej készíttetik,
