Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-859. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése, a hozzá utasitott 80 milliónyi bankkövetelés ügyében

859. szám. vétele épen 1867-ben máris nagy valószínűséggel volt előrelátható. E mellőzés annyival nevezetesebb, miután a vöslaui egyezmény koránt sem foglalkozik egyedül a bankügygyei, hanem tartalmának legfőbb részét épen az államadóssági kérdés képezte ós igy a 80 milliós adósság ama mellőzése csak is azon meggyőződésből eredhetett, miszerint az ál­lamadósság iránti általános megállapodás után e tekintetben Magyarországgal többé nincs mit egyez­kedni. És valóban, midőn 1867. vége felé, a bank, látván, hogy osztaléka a 7°/ 0-en alól ma­rad, az 1862. deczember 27-iki törvény ós az ezen alapuló egyezmény értelmében az egymilliónyi já­rulékot követelte, ezek követelését csakis az oszt­rák pónzügyministerhez intézte, ki a fizetést tel­jesítette a nélkül, hogy erre a magyar pénzügy­ministernek beleegyezését kikérte volna, és mi­dőn még ezen kamatpótlók sem vala elégséges a 7°/ 0-os osztalék kiegészítésére, a nemzeti bank kárpótlási igényeivel ismét nem mind a két ál­lamhoz fordult, hanem egyedül az osztrák képvi­selőházhoz adta be abbeli folyamodását, mely ezen t. háznak pénzügyi bizottságában tárgyalta­tott is, a nélkül, hogy ez, a maga illetékessége ellen bármely kifogást tett volna. Csak is ezen tárgyalások további folyamában — 1868-ban — merült fel először azon eszme, miszerint a 80 millió kérdése az államadósságokra vonatkozó 1867-íki törvény által megoldva nincs, és hogy addig, mig ezen adósság tőkéjének visszafizeté­sére kerülend a sor, Magyarországnak legalább az esetleges kamatpótlék fizetésében kelljen részt venni, de mindjárt az erre vonatkozó legelső fel­szólításra 1868-iki ápril havában az akkori ma­gyar pénzügyminister határozottan kijelentette, hogy azon — bizonyos feltótelek mellett vállalt kötelezettségen túl, mely az általunk is említett vöslaui egyezményben körül van irva, a magyar kormányt semminemű kötelezettség nem terhel­heti és hogy ő, illetőleg Magyarország sem a 80 milliós adóssági tőke, — sem pedig az arra vo­natkozó esetleges kamatfizetés terhében részt nem vehet. Ezen állásponthoz ragaszkodtak azóta ki­vétel nélkül Magyarországnak külömböző kormá­nyai egészen a legújabb időig, midőn az u. n­kiegyezési tárgyalásoknál az ezen 80 millióra vonatkozó jogi álláspontoknak merev ellentétes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom