Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-859. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése, a hozzá utasitott 80 milliónyi bankkövetelés ügyében
286 859. szám. lehet, hanem kell is constatálnia azon tényt, miszerint ezen törvény nem azon tényezők által hozatott létre, a kik a magyar alkotmány értelmében törvény alkotására egyedül illetékesek és igy Magyarországra az imént emiitett törvény a törvényesség jellegével és bármi kötelező erővel nem birhat. Az imént kimondott elvnek érvénye azonban, nemcsak a magyar alkotmányosság átalános szempontjából elméletileg minden kifogáson fölül áll, hanem a tényeknek egész sora által is megerősíttetett. Midőn 1867-ben a monarchia két állama közt fenálló közös ügyek törvényesen rendeztettek, az illető intézkedések mindkét államra nézve azonosak voltak ugyan, de soha nem találtak kifejezést ugyanazon egy törvényben, mely az egész monarchiára nézve lett volna érvényes, hanem mindegyik fél a maga alkotmánya által megjelölt utón, saját alkotmányos tényezőinek hozzájárulásával alkotta meg illető törvényeit. Ugyanily módon intéztettek el azon ügyek is, melyek a pragmatica sanctió értelmében közösöknek nem tekinthetők ugyan, de a két állam közt fenálló kapocsnál fogva még is olyanok, hogy közös egyetértésben való rendeztetésök kívánatosnak látszott. Voltak ezek közt is olyanok — nem szükséges azokat egyenként elősorolni, mert a birodalmi tanács t. küldöttsége előtt amugy is ismeretesek ós az erre vonatkozó példák 1867-iki törvényemnek majdnem minden lapján feltalálhatók — voltak ezek közt is olyanok, a melyekre nézve a magyar alkotmány visszaállítása előtti időben szintén történtek intézkedések, még pedig ugyanazon módon, a melyen a bánkügyre vonatkozó 1862-ikóvi decz. 27-iki osztrák törvény keletkezett, de Magyarországra nézve ez intézkedések törvény erejére mégis csak az által voltak emelhetők, hogy utólag a magyar országgyűlés által el lettek fogadva és a magyar koronás király részéről történt szentesítés után a magyar törvénykönyvbe beleigtatva, ezáltal újból elismertetvén és megerősíttetvén azon elv, miszerint oly törvény, mely Magyarország alkotmányos törvényhozói tényezőinek hozzájárulása nélkül létesült, az egész monarchiára és igy Magyarországra is kiterjedő törvény erejével nem birhat. És ezen elv korántsem uj, hanem évszázadokon át fenállott és mindenkoron a magyar alkotmány sarkalatos elvét képezte. — Positiv törve-