Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-837. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, Molnár Aladár képviselőnek, a Fiume-Liverpool közt eszközlendő járatok segélyezése érdekében beadott inditványa és a fiumei ipar- és kereskedelmi kamarának ugyanezen ügy érdekében benyujtott kérvénye tárgyában
234 837. szám. hogy Fiume kikötőjének és gyenge kereskedésének emelése első sorban egészen más tényezőktől függ és másnemű intézkedések által veendő czélba, hogy a fiume-liverpooli összeköttetésnek biztositása csak másod- vagy harmadrendű feladatot képezhet. Hangsúlyozta a bizottság azt is, hogy ha ez az összeköttetés csak egyszer havonként biztosíttatik, ez nem terelheti Fiúméba az Angolországnak szánt küldeményeket, mert Triestnek versenye ily körülmények közt alig volna leküzdhető. De mindezek daczára mégis ajánlotta a pénzügyi bizottság a múlt évben a kisórletet, minthogy akkor ilyen összeköttetés aránylag csekély áldozattal kezdeményeztethetett és létesíttethetett. A kormánynak kimutatásai a GJynn és társa czég vállalata által eszközölt forgalomról — igazolják a pénzügyi bizottság felfogását. 12 járaton — Fiúméba alig 1000 tonna hozatott összesen, átlag egy járaton 80 tonna — a kivitel Fiúméból Liverpoolba ugyanezen 12 járaton alig 4000 tonnára emelkedett, egy-egy járaton tehát átlag 350 tonnára. A kivitelnek 9/10-dét a malmok őrleményei képezték, tehát olyan czikk, mely innen Budapestről egyesek buzgósága és hazafias iparkodása folytán indittatott Fiúméba, a helyett, hogy mint eddigelé Triestbe küldetett volna; Fiume kereskedelme maga és annak iparkodása a csekély forgalomnak alig egy tizedét teremtette a vállalat számára. De mindazok daczára a bizottság sem tagadja ezen forgalom fejlődhetésének lehetőségét és nem tartaná helyesnek a megkezdett törekvést türelmetlenül abba hagyni — ha ezen törekvések folytatása czólszerü, a sikert az eddiginél inkább biztosító módon történhetik és ha ez az országnak az eddiginél nagyobb megterheltetóse nélkül eszközöltethetik. Nem javasolja tehát a bizottság azt, hogy előlegesen megállapított összeg a költségvetésbe felvétessék, minthogy nem tudható, vájjon ezen megszavazandó összeggel helyes intézkedések keresztül vihetők-e vagy sem és minthogy attól kellene tartani, hogy ezen összeg kiadása az érdekelt körök által még akkor is sürgettetnék, ha annak felhasználása a kivánt sikert biztosítani képes nem volna. De nem véli a bizottság a kormányt arra sem utasitandónak, hogy bizonyos előre meghatározandó járatokra nézve okvetlenül szerződjék, mert a kormány — meglehet — ilyen utasításnak csak olyan anyagi áldozat mellett felelhetne meg, melyet a mai pénzügyi helyzetben ezen czélra az ország fel nem ajánlhatna. A bizottság leghelyesebben a két tényező combinálására véli utasitandónak a kormányt. Arra, hogy iparkodjék a szükséges, a czélt biztosító intézkedéseket megtenni — ha ezt azon összeggel eszközölheti, mely múlt évben arra a czélra megszavaztatott ós csak ezen lehetőségtől tette függővé a bizottság a pénz megszavazását. A bizottság e szerint a következő határozatot hozza javaslatba: Utasittatik a kormány, hogy ha biztos vállalkozó akad, azzal a Fiume-Liverpool közti rendszeres, meghatározott és az eddiginél fokozottabb mérvben való járatok meginditása czéljából az év hátralevő részére az eddig e czélra szentelt összeghez képest aránylagos segélyezés mellett — egyezkedjék, s az esetre, ha a kormány oly helyzetben lesz, hogy ezen intentiónak megfelelőleg intézkedhetett, annak idejében póthitelt kérjen. Budapesten, 1878, május 10-én. Zseűényi Ede, s. k. Walirmann Mór, s. k. az állandó pénzügyi bizottság elnöke. az állandó pénzügyi bizottság előadója.
