Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-835. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitása tárgyában kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában, a képviselőházhoz beterjesztett ministeri előterjesztésről
835. szám. 227 tént számitások majdnem ugyanazon arányt, sőt valamivel még nagyobbat eredményeznek Magyarországra nézve mint az 1867-ben történt számitások, melyek szerint 30%-nyi hozzájárulási arány állapíttatott meg." Igaz. hogy 1867-ben az akkori quóta-deputatió által, az 1860—1865-diki adóeredmények alapján tett számitások, Magyarországra nézve 28.9g 0 / 0-kot tüntettek föl s a quóta-bizottság mégis 30°/ 0-kot hozott javaslatba ós ez fogadtatott el az országgyűlés által. De kiemelte maga az országos bizottság, hogy ezen 30°/ 0 „nagyobb terhet ró az országra, mint a mennyivel eddig járult a pragmatica sanetióból folyó közös terhekhez" s hogy annak elfogadását a magyar országgyűlésen azon reményben hozza javaslatba, hogy „a visszaszerzett Önkormányzat folytán ez ország anyagi ereje azon 10 év alatt, melyre ez arány megállapíttatik — emelkedni fog." Az 1867-diki quóta-deputatiónak ezen reménye azonban nem teljesült s bár a haladás átalános törvényeinél fogva az ország anyagi ereje némileg emelkedett: az adóképesség aránya a monarchia két állama közt, Magyarországra nézve nem alakult kedvezőleg. Ha 1867-ben némileg indokolta egy magasabb quóta-teher elvállalását az, hogy ez által végbefejezést nyer az 1867-diki politikai kiegyezés, hogy Magyarország visszanyervén alkotmányos jogait, gazdasági viszonyaink saját kormányunk és saját törvényhozásunk gondoskodása alá helyeztetnek, ma hiába keresünk hasonló magasabb szempontokat, melyek a már úgyis nagy terhekkel megrakott Magyarországra nézve egy magasabb quóta-teher elvállalását indokolnák. • Nincs indokolva a 30°/ 0 , mert még azon adatokhoz is, melyek alapján a 29°/ 0 a magyar quóta-bizottság által kiszámittatott, igen sok alapos kifogás fór. Ezen kiszámítás már úgyis szerfölött terhelő Magyarországra nézve, mert a kiszámításban alapul vétettek az egyenes adók is, pedig ezek az adóképesség ismérveit csak is az adóforrásoknak egyenlő alapokon való kimunkálása és egyenlő adótételek alkalmazása mellett képezik. Nagyságuk a törvényhozó tetszésétől függ s az ezen alapon induló számítás azon képtelen eredményre kell h°gy jusson, hogy minél inkább van megterhelve a föld, a ház, a tőke és a kereset, annál nagyobb az illető állam adóképessége. De ha már a direct adók fölvétettek a számításba, az, hogy csak némely adónemek vétettek föl, szintén alaposan kifogásolható. Az örökös tartományok bevételei közül nevezetesen kihagyatott a szelvény adó és a nyereményadó, mely az államadósságok után Ausztriában évenkint mintegy 19—20 millió frtot tesz. Igaz, hogy Magyarország bevételei közül, viszont kihagyattak a szállítási adó-és az u. n. luxusadók. De e két csoport nem áll egymással semmi arányban, mert mig a Magyarország bevételeiből kihagyott fentebbi adók összesen 1.097,207 forintot tesznek, az osztrák bevételekből kihagyott szelvény- és nyereményadó évenkint 19—20 millió forint. De még ha el is fogadjuk a szelvényadó kihagyását, igazságos, hogy akkor ez teljes következetességgel vitessék keresztül s hogy necsak a szelvényadónak egyik neme, de másik neme is hagyassék számításon kivül. Még is azt látjuk a kormány által előterjesztett és a quóta-bizottság által alapul vett nyolcz évi zárszámadási kivonatokból, hogy mig az átalános államadósságok szelvényadója kihagyatott a földtehermentesitési adósság szelvényadója mindkét állam bevételei közé, a szölödézsma váltsági kötvények szelvényadója pedig a magyarországi bevételek közé felvétetett. Pedig ha már kihagyatott az egyik, ki kellett volna hagyatnia a másiknak is. A földtehermentesitési és szőlőváltsági szelvényadó számításba vétele, ismét csak Magyarországra nézve teszi kedvezőtlenebbé az arányt. Tájékozásul jegyezzük meg, hogy a földtehermentesitési kötvények szelvény adója Ausztriában 1878-ra 967,303 forintban van előirányozva; Magyarországon 882,636 írtban; a szőlőváltsági szelvényadó 82,120 frtban, összesen 964,756 forint. 29*
