Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.
Irományszámok - 1875-811. Törvényjavaslat, az 1871:LV. törvényczikk alapján inditandó birtokrendezési eljárás bélyeg- és illetékmentessége iránt
811. szám. 19.1 Melléklet a 811. sz. Irományhoz. Indokok. Az omág erdélyi területének városaiban, szabad és volt úrbéresekkel vegyes községeiben az arányositásról és tagosításról szóló 1871: LV. törvónyczikk 29. §-a szerint a birtokrendezési eljárásért és birtokfelosztásért bélyeg és kincstári illeték nem volt fizetendő, a mennyiben az, a nevezett törvény Hatályba léptétől számítandó három óv alatt megindittatott. Ezen bélyeg- és illetókmentessógi kedvezmény az 1874: XLI. törvónyczikk által ;tz ujabb három évi határidő alatt megindítandó hasonló eljárásokra is kiterjesztetett. Ezen két törvény intentiója a kérdéses kedvezménynek határidőhöz kötött megadásánál nem volt és nem lehetett más, minthogy ez által is előmozdittassék az erdélyi részekben a birtokrendezési és felosztási eljárások folyamatba tétele, illetőleg befejezése. Minthogy az utóbb idézett törvényben meghosszabbított határidő is folyó évi január havában lejárt, s minthogy a törvény azon czélja, hogy a nevezett perek megindítása a bélyeg és kincstári illetékek időhöz kötött elengedése által előmozdittassék, főképen azon okból nem éretett el a remélt mérvben, mert a bélyeg és kincstári illetékek ezen perek költségeinek csak csekély részét képezik: nem mutatkozik többé czélszerünek, hogy ezen kedvezmény ismét időlegesen adassék meg. Más részről azonban nem volna a kérdéses kedvezmény meg nem adása sem igazságos, sem czélszerü. Nem volna ez igazságos, mert a megszüntetett úrbéri kapcsolatból fenmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló 1871: LIII. t.-cz. alapján az ország többi részeiben megindított ós az erdélyi birtokrendezési perekhez hasonló perek minden időbeli korlátozás nélkül vannak bélyeges illetékmentességben részesítve. Eanélfogva az adózás egyenlőségének elvével ellenkeznék, ha, a míg Magyarországban az eljárás bélyeg- és illetékmentes, addig a majdnem azonos eljárás az erdélyi részekben bélyeg- és illetékköteles lenne. Nem volna a bélyeg- és illetékmentességnek meg nem adása czélszerü sem, mert, habár a bélyeg- ós illetékkötelezettségnek időhöz kötött elengedése a remélt eredményre nem vezetett is, kétségtelen, hogy a bélyeg- és illetékkötelezettség beállta a kérdéses perek megindítására s lefolytatására hátráltatólag hatna, s nem állana kellő arányban a bélyeg ós illetékből befolyó jövedelem előnye azon hátránynyal, a mely a birtokrendezési és felosztási pereknek késedelmesebb megindításából és keresztülviteléből az országra nézve nemzetgazdászati tekintetben származnék. Ezek indokai a jelen törvényjavaslat azon intézkedésének, hogy az erdélyi részekben az 1871: LV. t-cz alapján indítandó birtokrendezési és felosztási eljárás egyszer s mindenkorra bélyeg- és illetékmentességben részesittessék. A jelen törvényjavaslat azon további intézkedése, hogy a bélyeg- és illetékmentesség kedvezménye az 1871: LV. t.-cz. 29., illetőleg az 1874: 41. t.-cz. 1. §-ában ideiglenesen megadott bélyeg- ós illetékmentességi határidő lejárta óta indított ügyekre is kiterjesztessék, abban leli indokát, hogy az ezen határidő lejárta, illetőleg a bélyeg- és illetékkötelezettség beállta óta elmúlt néhány hónap alatt inditott birtokrendezési és felosztási perek száma semmi esetre sem lehet jelentékeny; s különben sem lenne igazságos, hogy, a mig a perek megindításával késedelmezők bélyeg- és illetékmentességben rószesittetnek, addig a bélyeg ós illetékekkel azok terheltessenek, a kik a törvény által kitűzött czél elérését saját tetteikkel előmozdították. Budapesten, 1878. évi május hó 8-án. Perczel Béla s. k. Széli Kálmán s. k.
