Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-810. Törvényjavaslat, a katonai behivó-parancsnak nem engedelmeskedés és erre való csábitás megbüntetéséről

184 810. szám. Melléklet a 810. számú irományhoz. Indokok, a katonai behivási parancsnak nem engedelmeskedés s az erre való csábítás büntetéséről szóló törvényjavaslathoz. A jelenlegi hadszervezet a sorhadi szolgálatot három évben, tehát a védkötelezettség időtartamának negyedrészében állapítja meg, s a sorhadi szolgálatban levő legénység tartós szabadságolását is megengedi. E szerint béke-időben a fegyveres erőnek csak csekély része van tényleg fegyver alatt, s ha háború kiütésének veszélyében a monarchia védelmezésének szüksége forog fenn, a katonaság túlnyomó nagy része, különös intézkedések által hívandó fegyver alá. Béke idején is különös behívás szükséges arra, hogy a honvédség katonai kiképzése, s a tartalék és honvédség időszaki fegyvergyakorlatai megtartathassanak. Ennélfogva a most érintett czólokból kibocsátott behivási parancsolatok pontos teljesítése képezi azon alapot, melyre a fegyveres erő jelenlegi szabályozása fektetve van. Az ellenőrzési szemlére kitűzött határidőnek elmulasztása meghiusítja a világlatban tartást, a katonai gyakorlatokról, melyekre csak rövid idő állapittatik meg — kimaradás, vagy késő jelentkezés ezen gyakorlatok czóljának elérését lehetetlenné teszi. Még nagyobbak és szembetűnőbbek azonban ama veszélyek, melyek a mozgósítás czéljából kibocsátott behivási parancsolatnak épen nem, vagy nem kellő időben való teljesítéséből származnak. Az ez által érintett csapattestek gyöngitése ép ugy, mint az azok által teendő hadi mozdulatok elkósése — ezen zavarok csekélyebb terjedelme esetében is — végzetessé válhatik egy háború kimenetelére nézve. A nagyobb csapattestek mozgásainak egybevágása, a mely a modern hadviselésben oly nagy jelentőséggel bir — az osztrák-magyar monarchiában annyiban inkább szem előtt tartandó, minthogy a monarchiában a közlekedési rendszer sokkal fejletlenebb, mint a legtöbb szomszédos államban. A behivási parancsolatnak való nem engedelmeskedés tehát, jelenleg oly jelentőséget ért el, a milyennel azelőtt nem birt, s a mely annak vizsgálatát követeli, váljon a jelenleg órvótiyben levő törvények szerint rendelkezésre álló eszközök a behivási parancsolat megváltozott fontosságához mértók-e? A behivási parancsolatnak való nem engedelmeskedés, a jelenleg hatályban levő törvények szerint büntető utón csak az esetben fenyíthető, ha az a szökésnek, vagy az önhatalmú távollétnek a katonai büntető törvényben megszabott fogalom meghatározásai alá* esik. Ezen fogalmi meghatározások nemcsak a szökés, hanem a meg nem jelenés eseteit is magukban foglalják, s a szökés és az önhatalmú távollét fogalmai közötti válaszvonalat azon szándókban állapítják meg, váljon az illető a szolgálati kötelezettségtől magát örökre, vagy csak időlegesen kívánja-e elvonni? Ezen határozmányok horderejének megítélésénél tekintetbe veendő még, hogy a törvény törvényes gyanuokokat állapit meg, melyek fenforgása esetében a szolgálati kötelességtől való elvonás iránti szándók bebizonyitottnak tekintendő. Ily törvényes gyanuoknak tekintetik a legénységre nézve a 8 napnál tovább terjedő távollót.