Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-808. Törvényjavaslat a magyar rendőri büntető törvénykönyv

808. szám. Mellékiet a 808. az. irományhoz. Indokok. A büntető törvények nincsenek kimerítve a büntettek és vétségek, valamint ezek büntetéseinek meghatározásáról rendelkező törvények — vagy törvénykönyv által. — Az emiitett csoportba tartozó cselekményeken kívül van még egy külön csoportja a cselekvéseknek és a mulasztásoknak, melyeket büntetés terhe alatt tiltani vagy melyeknek teljesítését büntetési sanctió mellett rendelni, a társadalmi rend, a polgárok nyugalma, a személy- és a vagyonbiztonság követelik. — E csoportot képezik a rendőri kihágások. Változatos és tarka vegyülete a szándékosan, vagy gondatlanságból elkövetett, illetőleg elmulasztott — a jogsértő vagy csupán jogot veszélyeztető cselekményeknek ós mulasztásoknak az: a melyet a rendőri kihágások elnevezése alatt összefoglal a jogtudomány, és ösz~ szefoglalnak a törvények a nélkül, hogy az ide foglalt cselekmények emiitett tarkaságánál fogva, a rendőri kihágások lényegét egy átalános és caracteristicus fogalom meghatározással megjelölni, s ez által az elvi különbséget ezen, és a büntetendő cselekmények másik csoportjai közt megállapítani sikerült volna. A rendőri kihágások nevezete alatt előforduló s mint ilyenek büntetendő cselekményeknek túlnyomó többsége mindazonáltal vagy a büntettek, vagy pedig a nagyobb veszélyek megelőzésére lévén irányozva: az uralkodó szempontot a reatumok ezen természete képezi, s ennek megfelelőleg a praeventiv justitiában található fel a kapocs, mely az egyes kihágásokat egy közös keretben egyesíti. — Ámbár tagadni nem lehet, hogy a mint a kihágások közt is fordulnak elő egyes cselekmények, melyek e szempont alá nem foglalhatók: ugy másrészről, a büntető törvénykönyvben — habár csak kivételesen előfordulnak oly vétségek is, melyeknek lényege és természete kétségtelenné teszi: hogy büntetendő voltuk, szintén a praeventiv justitia érdekeiben találja alapját, és igazoltságát. De bármily nehézségek érvényesítsék magukat a büntetendő cselekmények osztályozásánál, s különösen bármily kevéssé lehessen egy rendőri büntető törvénykönyv alkotásánál kizárólag a megelőzésre irányzott szempontra szorítkozni: annyi kétségtelen, hogy a bűntettekről és vétségekről szóló törvényeken kivül, fennmarad még mindig egy hosszú sora azon cselekményeknek vagy mulasztásoknak, a melyeket büntetlenül hagyni nem lehet, és a melyeket — büntettek vagy vétségek közé beosztani, ez utóbbiak főjellemvonásának megzavarása nélkül szintén lehetetlen. A mély tisztelettel alulirt igazságügyminister — ezek folytán egy mellőzhetlen szükségnek tesz eleget, midőn a bűntettekről és a vétségekről szóló törvényjavaslatnak, az országgyűlés mindkét háza által történt elfogadása után: az anyagi büntető törvények kiegészítését képező „rendőri kihágásokról" szóló törvényjavaslattal járul a törvényhozás színe elé. Azon kérdés, hogy helyesebb-e czélszerübb-e a rendőri kihágásokat külön törvénykönyvbe foglalni, avagy azokról — az általános büntető törvénykönyv külön részében, de kapcsolatosan a bűntettekkel és a vétségekkel intézkedni: már a büntető törvénykönyvhez csatolt indokokban fejtegetve s a kormány álláspontja, azon törvényjavaslatnak, a törvényhozás mindkét háza általi elfogadásával elintézve lévén: e kérdés most érintetlenül hagyható. — Megemlitenéőnek csupán azt tartom, hogy a már letárgyalt törvénykönyv, annak remélhető legfelsőbb szentesitése esetében sem