Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-802. Törvényjavaslat, a végrehajtási eljárásról

802. szám. 93 tositást kérőnek kártéritési felelősségét és azt, hogy a biztosítást kérő ezen felül 500 frtig terjed­hető pénzbirságban marasztható. A kár-követelés érvényesítése és a bírság kiszabása tárgyában az idézett szakasz, a dolog természete által indokolt egyszerűbb eljárást állapit meg. A zárlat eseteit a 247. § sorolja fel. Az a) pontban foglalt zárlati eset megfelel az 18GS. évi LIV. t.-cz. 324. §-ának. A b) pont szerint zárlatnak van helye, egyedileg meghatározott dolog vagy jog iránt indított perben hozott feltétlenül marasztaló elsőbirósági Ítélet alapján, ha alperes halasztó hatálylyal biró felebbezéssel vagy igazolással ól, mert ezen esetben a kielégítési végre­hajtás sikerének zárlat alkalmazása általi biztosítása ép oly alapon nyugszik, mint egyedileg meg­nem határozott pertárgyra nézve ugyanezen esetben a biztosítási végrehajtás elrendelése. A o) pont esetét a közérdek megóvása, a d) pont esetét pedig az indokolja, hogy ha a birtok vitássá válik, és meg nem állapitható, kit illet a valódi birtok: épen a birtok vitás volta teszi a zárlatot nélkü­lözhetlenné. Az e) pont szerint a jelzálogos hitelező kérelmére a jelzálog állagának és tartozékának biztosítására veszély igazolása esetében elrendelendő zárlat szükséges azért, hogy ez által mód nyujtassék arra, hogy a jelzálogos hitelezők a jelzálog állagának és tartozékának elértéktelenité­sétől megóvassanak; a mi, kivált ha a jelzálog erdőből vagy szőlőből áll, kiváló fontosságú. A 248. §. megállapítván a zárlat elrendelésére illetékes bíróságot, a 249. §-ban ki van mondva, hogy a zárlat csupán a 247. § b) és c) pontjainak eseteiben rendehndő el, az ellenfél meghallgatása nélkül, az a), d) és e) pontok eseteiben pedig rendszerint az ellenfél meghallgatandó, s csak ha a késedelem veszély lyel járna, rendelhető el a zárlat előlegesen, ezen meghallgatás nélkül. A zárt kérő ellenfelének meghallgatása azért szükséges, hogy a biró az ellenfél védveinek meghallgatása után dönthessen a felett, váljon a zárlat esete fenforog-e? Ez által a zárlat elrendelése utáni kifo­gási eljárás mellőzhetővé válik. És mert, ha a késedelem veszélylyel jár, a zárlat meghallgatás nélkül előlegesen is elrendelhető : a meghallgatás rendszeresítése semmi érdeket nem veszélyeztet. Azon intézkedés, hogy a 5:47. §. a) ós e) pontjának eseteiben a zárlat, vagy feltétlenül vagy biztosíték nyújtásnak feltótele alatt rendelendő el, ugyanazon alapon nyugszik, mint a biztosítási végrehajtássá vonatkozó megfelelő intézkedés. A zárlatot rendelő végzés elleni jogorvoslat a 253. §-ban oly módon van szabályozva, mint a biztosítási végrehajtást rendelő végzés elleni jogorvoslat, itt tehát elégséges az utóbbinál felhozott indokolásra utalni. A 255. §. a zárgondnoknak adandó kezelési utasítást, a zárgondnok jogait és kötelessé­geit, a 256. §. a zárgondnoknak elmozdítását, a 257. §. a zárgondnok számadási kötelezettségét, a 258. §. a zártartama alatt jövedelemkint befolyt ingóságok értékesítését, a 259. §. a zirgond­noki számadások elintézését, a 260—262. §§. pedig a zárgondnoki dijak és költségek kérdését szabályozzák. Mindezen rendelkezések mostani, törvénykezési rendtartásunkban élénken érzett hiányt pótolnak s a dolog természetéből folyván, bővebb indokolást nem igényelnek. A 263. §. netalán felmerülhető kétely elhárítása szempontjából kifejezetten rendeli, hogy a zárgondnoki utasításokra, a zárgondnok jogaira és kötelességeire, a zárgondnok elmozdítására, a jövedelmi tárgyak értékesítésére, a zárgondnoki számadások elintézésére, a zárgondnoki költ­ségek ós dijakra vonatkozó intézkedések, a dolog természetének megfelelően alkalmazandók azon zárlati esetekben is, melyeknek a kielégítési végrehajtás során van helye. V. FEJEZET. Zárhatározatok. A törvény hatálybalépte napjának meghatározására vonatkozólag a 264. §-ba felvett intézkedésnek indokolásául szolgál azon körülmény, hogy tekintettel a szükséges előintézkedésekre, a hatálybalépés napja magában a törvényben czélszerüen alig állapitható meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom