Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.
Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában
90 801. szám. 2-ik pontjára nézve elmondottakat összefoglalva : á magyar országos küldöttség elfogadja azt, hogy mig a monarchia két fele közt a vámterület egysége fennáll, a váinjövedelmek is közösek maradjanak s első sorban a közös költségek fedezésére fordítassanak; de ebben nem egyoldalú engedményt lát Ausztria részéről, hanem oly compromissumot, mely a két félre nézve egyaránt előnyökkel és hátrányokkal jár. Nem ismerheti el ennek következtében a magyar orsz. küldöttség azt, hogy a vámjövedelem közösségének további fennállása bármely fentartáshoz vagy feltételhez köttessék. Ily feltételül nevezetesen nem fogadja el azt, hogy az adóvisszatéritésre nézve eddig fennállott igazságtalan rendszer változatlanul fentartassék és ezzel együtt Magyarország oly túlterheltetése, mely az 1867-iki kiegyezkedés alkalmával előre látható nem volt, és a vámjövedelmek közösségének kérdésével szorosan össze nem függ. De miután azonban a forgalom egyszerűsítése czéljából az adóvisszatéritésnek a vámpénztárakból kell történnie, a magyar orsz. küldöttség a visszatérítés kérdését igen is a vámjövedelem közösségének kérdésével egyidejűleg megoldandó kérdésnek tekinti, de a megoldás módjára nézve újból ajánlja azon améltányosságnak amúgy is csak meglehetősen csekély mértékben megfelelő módot, melyet a kormányok előterjesztésével összhangzólag első üzenetében előterjeszteni szerencséje volt. A mi a birodalmi tanács tisztelt küldöttsége javaslatának utolsó pontját, t. i. a közösügyi költségek fedezéséhez VÍ>1Ó hozzájárulási aránynak megállapítását illeti, a magyar országos küldöttség teljesen osztja azon nézetét: miszerint e tekintetben döntő sulylyal csak a monarchia két felének teherviselési képessége. bírhat, és hogy ezen teherviselési képesség Összehasonlítására mulhatlanul szükséges az, miszerint az egymással összehasonlítandó mennyiségek csakugyan egyneműek legyenek. Ezen elvnek gyakorlati alkalmazást adott a magyar országos küldöttség a maga első üzenetében egyebek közt az által, hogy a szelvényadónak, bármily tetemes legyen is annak összege, kihasitásába belenyugodott. E tekintetben csak megelégedéssel fogadhatja a tisztelt osztrák kül-