Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.
Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában
82 801. szám. is a birodalmi tanácsban képviselt országoknak válik hátrányára. A magyar országos küldöttség nagyon sajnálja, hogy a birodalmi tanács tisztelt küldöttsége a maga számításában nem ment egy lépéssel tovább, hogy nem vette szemügyre azon részleteket, a melyekből az imént említett összegek keletkeztek, mert akkor nem lehetett volna be nem látnia azt, hogy az imént említett számadásnak legkisebb bizonyító ereje sincs, mert az ellenkező feltevés oly képtelenségekre vezetne, melyeket a birodalmi tanács tiszt, küldöttsége maga is határozottan visszautasítana. Az 1875. évben — hogy csak egy-két példát említsünk — az összes kávébevitel tett 631,976 mázsát, és ebből kezeltetett magyarországi vámhivataloknál 54,534 mázsa, vagyis 8. 6 %. Petróleumból behozatott összesen 1,603.000 mázsa, ebből magyarországi vámhivataloknál kezeltetett 64,524 mázsa, vagyis 4°/ 0 . Nyers vasból behozatott 1,122.286 mázsa, és ebből magyarországi vámhivatalokon át 861 mázsa. Nem volna-e nevetséges azt állítani, hogy az összes bevitelből csakis ezen eltűnésig csekély mennyiségek jutottak voltakópen Magyarországban fogyasztásra ? A birodalmi tanács tisztelt küldöttsége által felállított következtetésnek tarthatlanságát — melyet habár csak hozzávetőleg a magyarországi közlekedési intézetek kimutatásai is kiderítenek — még sokkal kirívóbb színben tünteti elő a vámmentes áruknak behozatala. Álljon itt e tekintetben is néhány példa. Kőszénből behozatott a uevozett évben 30,205,013 mázsa; magyarországi vámhivataloknál kezeltetett ebből 1,138 mázsa. Vallonea 294.500 mázsa, ebből magyarországi vámhivataloknál 22 mázsa. Ásványvizekből 34.792 mázsa, ebből magyarországi vámhivataloknál 84 mázsa. Vasgálicz 20.780 mázsa, ebből magyarországi vámhivataloknál 60 mázsa. És megfordítva : midőn az állatbeviteli kimutatásokból látható, hogy az ökör és bika bevitelből Magyarországra jutott 39-3%, tehén á%,»% juh 68. G °/ 0 , sertés 89. 5 7 0 , lehet-e ebből azt következtetni, hogy ezen százalékok Magyarország fogyasztását tüntetik elő ? Vájjon ily adatokkal szemben birhat-e a valódi fogyasztás helyére nézve akár csak legkisebb bizonyító erővel azon körülmény, hogy melyik vámhivatalnál hozatott be valamely áru?
