Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.

Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

80 801. szám. rint a monarchia többi részei a közösügyi költségek terhéhez hozzájárulnak; a méltányosság érdekében már a jelen alkalommal sem hagyhatta a magyar országos küldöttség emlités nélkül e tényt, mint oly körülményt, mely a magyar korona országai hozzájárulási aránya kiszámításánál szintén tekintetet érdemel. Javaslatának második pontjában a birodalmi tanács tisztelt küldöttsége messze túlterjeszkedvén azon szűkebb téren, melyen a magyar országos küldöttség üzenete mozog, t. i az adóvisszatérités terén, a vámjövedelem közösségének kérdését a maga teljességében vélte felkarolandónak. A birodalmi tanács tisztelt küldöttségének ebbeli eljárását a magyar küldöttség ép oly igazoltnak tartja, a mily helyesnek és igazoltnak tekinti a magáét. Az eljárás különféleségének okát e küldöttség a monarchia két állama ebbeli törvényeinek különféleségében keresi, mennyiben Magyarországra nézve a vámokból befolyó jövedelmek közös volta és ezen összegnek a közös költségek fedezésére való forditása a monarchia két állama közti közjogi viszonyt rendező 1867: XII. t.-cz. által — azon feltevésben, hogy a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt országok közt vámszövetség köttetik, ezen szövetség egész tartamára s annak egyik feltételéül mondatott ki; mig a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra törvényhozása részéről ezen közösségi elv csak az 1867. évi deczember 24-iki törvényben mondatik ki, mely törvény csak 10 évi tartamra, azaz 1877. deczember utolsó napjáig van érvényben. Ezen formakérdés mindazáltal nem tartóztathatja vissza a magyar országos küldöttséget attól, hogy a birodalmi tanács tisztelt küldöttségét az általa elfoglalt térre ne kövesse; de nem teheti ezt anélkül, hogy egyszersmind ki ne fejezze abbeli meggyőződésót: miszerint az e tárgy körüli vita csak akkor nem leend meddő és csak ugy folyhat le kölcsönös elkeseredés ós a végleges kiegyezkedés megnehezítése nélkül, ha mindkét rész azon egyedül helyes álláspontot foglalja el, hogy itt kölcsönös egyetértés utján létrejött compromissumról van szó, melynél fogva mindegyik fél bizonyos előnyökről mond le, melyeket a vám-