Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.
Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában
801. szám. 147 Ellenben a dolog természeténél fogva attól függ, vajon mindkét birodalomrész teherviselési képessége azon időtől fogva egyarántos maradt-e, vagy pedig nem gyarapodott-e az egyikben többet mint a másikban ? Mert ha a tehets'ógi képesség ugyanaz maradt volna, akkor, miután ez már hozzájárulási mértékül vétetik, nem léteznék ok arra, hogy az 1867-ik évben tiz évre megállapított quota-megállapodás ezentúl is feün nem tarthatnék, holott az ellenkező esetben a jog és méltányosság által indokolva lévén az: miszerint a quota ugyanoly arányban megváltoztassák, a melyben a kópességi tehetség megváltoztatott. Ily összehasonlitás azonban föltételez, hogy az összehasonlítandó mennyiségek tényleg hasonnemüek legyenek, s hogy az adott esetben azon kérdés támadjon, mily átlaga volt az 1868 — 1875-ik években ama adók és tartozások tiszta jövedelmeinek, melyek az 1860—1865-ik évi átlag szerint 68.g6°/o—31.04°/ 0-hoz aranyozva voltak. Ennélfogva tehát a kormány által közlött „Kimutatások a mindkét birodalomrész részéről a közös államkiadásokhoz törvényesen megállapítandó járulási összegek kipuhatolása" ozéljából, a küldöttség által nem használhatók, még pedig nemcsak azért, mivel azonnal kitűnni fog, hogy az ausztriai közvetlen adóknál oly összegek vétettek fel, melyek az ausztriai állampénztárak számára nem lőnek bevételezve, s a közvetett tartozások közt olyanok vannak, melyek nem adótartozást, hanem az állami gyárak és termelési hivatalokban előállított termények eladásából a külföldön elért bevételeket képeznek, — hanem főleg azért, mivel ezen táblázatok különnemű adatok fölvétele következtében a megkívánt összehasonlításhoz nem alkalmatosak. Ezen okból a kormánytól további adatok követeltetvén, ez utóbbi részéről egy táblázat közöltetett, mely az egyenes adók bruttó-jövedelmét, a magyo.r-osztrák Lloyd jövedelmi adójának kihasitása után, továbbá a közvetett tartozások nettó eredményét, a sör és boradó, a fogyasztási adó zárt városokban, a vámsorompók ós kómlószet jövedelmei kizárásával — kimutatja. A magyar-osztrák Lloyd jövedelmi adóját, mely az 1868—1875-ik években összesen 1.317,318 frtot tett, azon okból kellett kihasítani, mivel az ugyanaz ausztriai pénztáraknál befizettetett, de mint közös bevétel a közös pénzügyek számára tökéletesen elszámolva lőn. Eme táblázatok szerint az említett jövedelmek az 1868—1875-ik években a következőt kimutatnak: Ausztria számára .......... 1.636 061,218 frt Magyarország számára . . . . . . . . . 740.382,781 frt Ausztria számára évi átlagban . . • 204.507,652 frt Magyarország • 92.547,848 frt Ausztria számára százalékban . . . . 68.8449°/o Magyarország „ . . . 31.i55i°/ 0 . De még ezen táblázat kijavítást is igényel. A kormány közlése szerint az 1868—1875-ik években Magyarországba és a külföldre eladott dohányok ós dohánygyártmányokért befolyt 11,912,692 frt és a külföldre és Magyarországba eladott sóért befolyt . . . 7.014,706 frt. összesen . . . 18.927,398 frt. Ezen összeg levonása után tehát Ausztriára az 1868 —1875-ik években összesen : 1.617,133,820 frt évi átlagban pedig 202.141,728 frt, vagyis százalókban kifejtve: Ausztriára . . . . . 68.59Ö°/ 0 Magyarországra 31. esik. Ezen adatok csakugyan alkalmatosak arra, hogy az összehasonlitás ama mórtékét képezik mely fönnebb mint egyedüli való kimutatva lőn. Mert, hogy az egyenes adóknál nem mint a közvetett adótartozásoknál a netto-eredmény kipuhatoltathatott, ez annyival kevésbé tekintetbe veendő, mivel a lottó-, só és dohány előállítási és kezelési költségei igenis rendkívüli nagy összegeket sok
